Egy tanulmány kapcsolatot vélt felfedezni a Facebook-használat és a gyenge tanulmányi átlag között.
Eduline
Azok a felsőoktatási tanulók, akik rendszeresen használják a Facebook-ot, kevesebb időt töltenek tanulással, így a tanulmányi eredményük átlaga is alacsonyabb értéket mutat, mint azon hallgatóké, akik nem tagjai közösségi weboldalaknak – állítja egy statisztikai jellegű egyetemi tanulmány.
Mindazonáltal, a Facebook-felhasználók több mint háromnegyede állította azt, hogy a közösségi hálózat nincsen különösebb hatással a tanulmányaira.
„Azt nem mondhatjuk, hogy a Facebook használata rosszabb tanulmányi átlaghoz vezet, vagy annak köszönhetően csökken a tanulásra fordított idő – de találtunk közöttük kapcsolatot” – mondta Aryn Karpinski, az Ohioi Egyetem doktorandusz hallgatója, a tanulmány társszerzője.
Noha ez egy relatív kicsi, előzetes tanulmány, mindenestre az első abban a sorozatban, amely kapcsolatot keres a felsőoktatásban tanulók Facebook-használata és tanulmányi eredményük között.
Mint kiderült, a tanulmányban részt vettek átlaga Facebook-tagok esetében 3,0 és 3,5 közé esett, míg a közösségi site-okat kerülőknél 3,5 és 4 közé. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a felhasználók átlagosan heti 1-5 órát töltöttek tanulással saját bevallásuk szerint, míg a többiek 11-15 órát.
A tanulmányban 219 ohioi egyetemi hallgató vett részt, 102 diplomaszerzés előtt állt, 117 pedig doktorandusz képzésben vett részt. Közülük 148-an voltak fenn a Facebook-on. Arányában kifejezve, a diploma nélküliek 85 százaléka, míg a diplomásak 52 százaléka volt regisztrált felhasználó. A kutatási eredmények azt is megmutatták, hogy azok a diákok, akik dolgoztak az iskola mellett, kevésbé égtek Facebook-lázban, mint azok, akik különórákon vettek részt.
A tudomány, a technológia, a műszaki tudományok, a matematika (STEM tárgyak) és üzleti szakok hallgatói jóval inkább érdeklődtek a Facebook iránt, mint a humán vagy a társadalomtudományi szakokon tanulók.
Karpinski szerint, noha további tanulmányok is szükségesek, valószínűleg a STEM-esek sokkal több időt töltenek a világhálón, ezzel magyarázható magasabb Facebook-aktivitásuk is.
Viszont nem találtak kapcsolatot sem nem, sem etnikai hovatartozás alapján – inkább a fiatalabbak, és a nappalisok voltak a leginkább Facebook-függők.
Karpinski nyomatékosította, hogy az eredmények nem jelentik konkrétan azt, hogy a Facebook-használat közvetlenül eredményezne rosszabb átlagot, valószínűleg olyan jellemvonások játszanak szerepet, melyek kapcsolatba hozhatók a Facebook-tagság és az alacsonyabb átlag között. De az tény, hogy aki Facebook-felhasználó, annak rosszabb az átlaga.
„Gondoljunk csak bele, ha nem volna Facebook, akkor a diákok más elfoglaltságot találnának a tanulás helyett. Ám az alacsonyabb átlag annak is betudható, hogy a diákok túl sok időt töltenek az interneten.”
Karpinski szerint a Facebook bizony népszerű a fiatalok között, ám ő maga nem használja, értelmetlennek tartja.
Mehringer Marci szerint az oktatás egyik problémája, hogy minden gyereket ugyanúgy és ugyanarra próbál nevelni, miközben sokkal nagyobb teret kellene adni az egyéni érdeklődésnek. Az énekes az idei Brain Baron adott interjút az Eduline-nak.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A University of St Andrews végzett az élen a The Times és a The Sunday Times legfrissebb brit egyetemi rangsorában. Oxford és Cambridge eközben egyik dobogós helyet sem szerezte meg – a rangsor 33 éves történetében mindössze másodszor fordult elő ilyen.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.