2009. április 2-5. között csaknem hatvan ország felsőoktatási vezetői találkoztak Belgrádban, hogy megvitassák a felsőoktatás aktuális trendjeit: az innovációs aktivitás, a technológiatranszfer és az egyetemek kapcsolatát, valamint a Bolognai folyamat jelenlegi helyzetét.
Eduline
Idén Belgrádban került megrendezésre a World University President Summit, a világ felsőoktatási vezetőinek találkozója. A rendezvényen 57 ország több száz résztvevővel képviseltette magát. A konferencia célja a felsőoktatás aktuális trendjeinek: az innovációs aktivitás, a technológiatranszfer, a felsőoktatás és a sport kapcsolatának, illetve a Bolognai folyamat helyzetének megvitatása volt.
A rektorok és elnökök gyűlésén a Magyar Rektori Konferenciát Dr. Szabó Gábor, az MRK társelnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Dubéczi Zoltán főtitkár képviselte. Dr. Szabó Gábor élénk érdeklődést kiváltó előadásában rámutatott, hogy – az akadémiai rangsorok szerint – a Szegedi Tudományegyetem nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa egyik vezető felsőoktatási intézménye is. A 30.000 hallgatót – köztük 1700 külföldit – képző intézmény nemzetközi elismertségét a széleskörű nemzetközi felsőoktatási és munkaadói kapcsolatrendszerének, állandó megújulási képességének és az infrastruktúrája folyamatos fejlesztésének is köszönheti.
A konferencián Dr. Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora a Bologna Process – Experiences and Challenges elnevezésű szekció levezető elnökeként vett részt.Dr. Hudecz Ferenc, a Duna-menti Rektori Konferencia (DRC) elnökeként továbbá tájékoztatást adott a konferencia résztvevői számára a DRC céljairól, felépítéséről és működési módjáról is.
A találkozón továbbá előadást tartott Martin L. Perl, az 1995. év fizikai Nobel-díjasa, a Stanford University professzora, Bozidar Djelic, a szerb kormány kutatásért és technológiai fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettese, valamint Zarko Obradovic oktatási miniszter is.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.