A tanárok szerint a szülők képtelenek megfelelően felnevelni gyerekeiket, ezáltal gyakorlatilag ellehetetlenítik a tanítást.
Eduline
A pedagógusok azzal vádolják a mai szülőket, hogy képtelenek a gyerekeiket felkészíteni az iskolára, mellyel aláássák az oktatást. „Odahaza hagyják, hogy dirigáljanak, majd elvárják az iskoláktól, hogy fegyelemre tanítsák őket” – mondta Mary Bousted, a tanítókat, tanárokat és előadókat tömörítő szervezet, az Association of Teachers and Lecturers vezetője.
„Ugyanakkor, ha a gyerek bajba kerül, nem a tanárt támogatják, mi több, olykor még meg is fenyegetik őket” – hangoztatta a szakértő. Egy felmérés szerint ugyanis ötből legalább kettő pedagógus kerül összetűzésbe agresszív szülőkkel – írja a Telegraph.
A gondok egész korán jelentkeznek, már az iskolába lépéskor hatalmas a lemaradásuk: képtelenek felöltözni, megfelelően használni a vécét, vagy rendesen, az asztalnál étkezni. Annak ellenére, hogy a legtöbb gyerek nem él rossz körülmények között, nagy részüknek van otthon tévéje, számítógépe, és videojátéka is. „Nincs azonban olyan szülőjük, aki alkalmas arra, hogy időt és energiát nem sajnálva, elvégezze a legnehezebb, ám legszükségesebb munkát: megfelelően nevelje gyerekét.”
Sajnos, túl sok gyerek kerül úgy az iskolába, hogy hiányoznak az alapvető szociális és verbális képességei, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő magatartáshoz és szorgalomhoz.
„Ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy egy elszigetelt nemzetté válunk, ahol a családok egy tető alatt élnek külön életet. Az alvásra szolgáló hálószoba mára a fiatalok életének színterévé vált, ahol órákat töltenek a monitor előtt videojátékokkal vagy közösségi hálózatokkal szórakoztatva magukat. A mai gyerekek alig töltenek időt a családjukkal, rokonaikkal.”
Justine Roberts, a mumsnet.com társalapítója együttműködésre ösztönzi a szülőket és a tanárokat, ahelyett, hogy háborúba kezdenek. Szerinte a szülőkön hatalmas a nyomás, pláne a mai gazdasági helyzetben. „Elég, ha csak naponta egy órát olvasunk nekik, ötször kapnak gyümölcsöt és zöldséget enni, és 20 percnél többet nem nézhetnek tévét. A szülőket sajnos minden irányból bombázzák különböző statisztikákkal és kritikákkal” – mondta.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
