Az oktatásban eltöltött évek száma hatással van az időskori mentális egészségre.
A hazai közoktatási törvény értelmében 18 év a tanköteles kor felső határa - ez csak azokra a tanulókra vonatkozik, akik az 1998/1999. tanévtől kezdték a tanulmányaikat, a korábban belépők esetében 16 év volt – ám e kor felett is érdemes a tanulmányokat folytatni, ugyanis a korai megszakítás negatív hatásai ötven év múlva is jelentkeznek.
A Cambridge Egyetem új tanulmányában idősebb emberek mentális képességeit hasonlította össze, és bizony különbségeket fedezett fel az iskolában eltöltött éveik száma alapján: akikre magasabb felső határ volt érvényes, jobb állapotban voltak öregségükre.
A szakértők szerint a közoktatás elhagyásának ideje ugyanis hatással van a szellemi egészségre, minél később kerül ki valaki az iskolából, annál jobban csökkenti esélyét az időskori elbutulás kialakulására. Ám ez még csak a kezdet, ahhoz, hogy további megállapításokat tehessenek, és pontosan megértsék, mi a szerepe az oktatásnak a folyamatban, újabb vizsgálatok kellenek. Az már régóta köztudott, hogy a tanulás növeli az agyi idegsejt-kapcsolódások számát.
Az európai előfordulási gyakoriság alapján, Magyarországon a - 60 éves és idősebb - népesség 10-15%-nál becsülhető valamilyen demencia. Az Egyesült Királyságban 700 ezer embert érint, a feltételezések szerint 2051-re számuk 1,7 millióra emelkedik.
A kutatást vezető Dr. David Llewellyn elmondta: „A demencia az élet késői szakaszában alakul ki, ám a változások már jóval előtte megkezdődnek.”A szakember szerint kutatási eredményeik azért fontosak, mert a jövőre vonatkozó következtetéseket tartalmaznak. „Nem azt mondjuk, hogy meg fogjuk állítani a demenciát, de a becsült számokhoz képest jobb eredményekre számítunk.”
Ennek ellenére Neil Hunt, az Alzheimer Társaság vezetője szerint az oktatás nem elég ahhoz, hogy kevesebb legyen a betegek száma, teljes életmód változtatásra van szükségük azoknak, akik szeretnék elkerülni. „A cukorbaj, az elhízás mind rizikófaktorok – sajnálatos módon, a friss kutatásnak akár ellentétes hatása is lehet.”
Egy iskolaigazgató videóüzenetét tette ki Facebook-oldalára Rétvári Bence. A felvételen az intézményvezető Lannert Judit parlamenti felszólalására reagál, és azt kéri a minisztertől, hogy hallgassa meg az iskolaigazgatók véleményét is.
Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A bizonyítvány nem azt mutatja meg, hogy egy gyerek mennyire okos vagy milyen képességei vannak, hanem azt, hogyan teljesített egy adott tanévben, véli Balatoni József (Jocó bácsi). A töritanár arra is felhívta a szülők figyelmét, hogy ne osszák meg gyerekük bizonyítványát a közösségi oldalakon.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
