Az oktatásban eltöltött évek száma hatással van az időskori mentális egészségre.
Eduline
A hazai közoktatási törvény értelmében 18 év a tanköteles kor felső határa - ez csak azokra a tanulókra vonatkozik, akik az 1998/1999. tanévtől kezdték a tanulmányaikat, a korábban belépők esetében 16 év volt – ám e kor felett is érdemes a tanulmányokat folytatni, ugyanis a korai megszakítás negatív hatásai ötven év múlva is jelentkeznek.
A Cambridge Egyetem új tanulmányában idősebb emberek mentális képességeit hasonlította össze, és bizony különbségeket fedezett fel az iskolában eltöltött éveik száma alapján: akikre magasabb felső határ volt érvényes, jobb állapotban voltak öregségükre.
A szakértők szerint a közoktatás elhagyásának ideje ugyanis hatással van a szellemi egészségre, minél később kerül ki valaki az iskolából, annál jobban csökkenti esélyét az időskori elbutulás kialakulására. Ám ez még csak a kezdet, ahhoz, hogy további megállapításokat tehessenek, és pontosan megértsék, mi a szerepe az oktatásnak a folyamatban, újabb vizsgálatok kellenek. Az már régóta köztudott, hogy a tanulás növeli az agyi idegsejt-kapcsolódások számát.
Az európai előfordulási gyakoriság alapján, Magyarországon a - 60 éves és idősebb - népesség 10-15%-nál becsülhető valamilyen demencia. Az Egyesült Királyságban 700 ezer embert érint, a feltételezések szerint 2051-re számuk 1,7 millióra emelkedik.
A kutatást vezető Dr. David Llewellyn elmondta: „A demencia az élet késői szakaszában alakul ki, ám a változások már jóval előtte megkezdődnek.”A szakember szerint kutatási eredményeik azért fontosak, mert a jövőre vonatkozó következtetéseket tartalmaznak. „Nem azt mondjuk, hogy meg fogjuk állítani a demenciát, de a becsült számokhoz képest jobb eredményekre számítunk.”
Ennek ellenére Neil Hunt, az Alzheimer Társaság vezetője szerint az oktatás nem elég ahhoz, hogy kevesebb legyen a betegek száma, teljes életmód változtatásra van szükségük azoknak, akik szeretnék elkerülni. „A cukorbaj, az elhízás mind rizikófaktorok – sajnálatos módon, a friss kutatásnak akár ellentétes hatása is lehet.”
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.