A plagizálás nagyobb gond, mint a puskázás – ám e mögött nem feltétlen szándékosság van, jóval inkább csak nem tudják a diákok, hogy éppen lopnak.
Eduline
Az iskolákban egyre nagyobb gondot okoz a plagizálás - állítja egy új jelentés, mely az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) 237. országos rendezvényének egyik fő témája volt a területen tapasztalható növekedés aggasztó helyzete miatt. A szervezet etikai bizottságát vezető George M. Bodner, a Purdue Egyetem kémiai professzora a konferencián bemutatta a problémát kezelni hivatott LANGURE kísérletet.
Bodner a projekt során további egyetemekkel, magánvállalatokkal, állami oktatási konzorciumokkal, és nyílt forráskódot alkalmazó szoftvercsoporttal dolgozott együtt. A LANGURE keretében belül emellett több mint 130 diák szentelte munkáját annak, hogy a tudományos, mérnöki, és hasonló területek kutatói etikájára vonatkozóan tantervi modellt dolgozzanak ki, melynek keretében a doktori hallgatók ezentúl Amerika-szerte kredites kurzusokon sajátíthatják el a kutatási tevékenység során alkalmazandó magatartás-normákat. Bodner az általa alkalmazott technikát, mellyel saját diákjait oktatta a témával kapcsolatban, is beépítette a LANGURE tantervbe. Ennek során szöveges példákon keresztül igyekszik minél megfelelőbben bemutatni a plagizálás jellemzőit.
Bodner szerint a plagizálással kapcsolatos gyenge ismeretek a felsőfokú alapképzésben gyökreznek. „Minden bizonnyal a főiskolákon és az egyetemeken nem kapják meg az ehhez szükséges útmutatást. A tanárok nem kérnek elég esszét, házi dolgozatot, vagy ha igen, akkor pedig nem kezelik azt minőségileg. Ha a diákok a saját oktatási környezetükben nem sajátítják el mindezt megfelelően, onnantól kezdve egyre gyakrabban esnek majd ebbe a hibába.”
Az Iowa Egyetem szakembere, Thomas Holme, aki szintén felszólalt a konferencián, egyszerű tanácsot adott a hallgatóságnak és a diákoknak: „Azt szoktam mondani a hallgatóimnak: ha már négy szónál többet veszel át, tedd idézőjelbe, és add meg a forrást.”
Bodner mindenesetre hozzátette, hogy egyelőre nincsen számszerűsítve a plagizált esetek száma, hiszen nincs mivel mérni azt. Végeredményében, majdnem lehetetlen megállapítani, hogy egyes országokban mennyire nagy a probléma, de az biztos, hogy egyre inkább gyakoribb, köszönhetően az internetnek.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
