A plagizálás nagyobb gond, mint a puskázás – ám e mögött nem feltétlen szándékosság van, jóval inkább csak nem tudják a diákok, hogy éppen lopnak.
Eduline
Az iskolákban egyre nagyobb gondot okoz a plagizálás - állítja egy új jelentés, mely az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) 237. országos rendezvényének egyik fő témája volt a területen tapasztalható növekedés aggasztó helyzete miatt. A szervezet etikai bizottságát vezető George M. Bodner, a Purdue Egyetem kémiai professzora a konferencián bemutatta a problémát kezelni hivatott LANGURE kísérletet.
Bodner a projekt során további egyetemekkel, magánvállalatokkal, állami oktatási konzorciumokkal, és nyílt forráskódot alkalmazó szoftvercsoporttal dolgozott együtt. A LANGURE keretében belül emellett több mint 130 diák szentelte munkáját annak, hogy a tudományos, mérnöki, és hasonló területek kutatói etikájára vonatkozóan tantervi modellt dolgozzanak ki, melynek keretében a doktori hallgatók ezentúl Amerika-szerte kredites kurzusokon sajátíthatják el a kutatási tevékenység során alkalmazandó magatartás-normákat. Bodner az általa alkalmazott technikát, mellyel saját diákjait oktatta a témával kapcsolatban, is beépítette a LANGURE tantervbe. Ennek során szöveges példákon keresztül igyekszik minél megfelelőbben bemutatni a plagizálás jellemzőit.
Bodner szerint a plagizálással kapcsolatos gyenge ismeretek a felsőfokú alapképzésben gyökreznek. „Minden bizonnyal a főiskolákon és az egyetemeken nem kapják meg az ehhez szükséges útmutatást. A tanárok nem kérnek elég esszét, házi dolgozatot, vagy ha igen, akkor pedig nem kezelik azt minőségileg. Ha a diákok a saját oktatási környezetükben nem sajátítják el mindezt megfelelően, onnantól kezdve egyre gyakrabban esnek majd ebbe a hibába.”
Az Iowa Egyetem szakembere, Thomas Holme, aki szintén felszólalt a konferencián, egyszerű tanácsot adott a hallgatóságnak és a diákoknak: „Azt szoktam mondani a hallgatóimnak: ha már négy szónál többet veszel át, tedd idézőjelbe, és add meg a forrást.”
Bodner mindenesetre hozzátette, hogy egyelőre nincsen számszerűsítve a plagizált esetek száma, hiszen nincs mivel mérni azt. Végeredményében, majdnem lehetetlen megállapítani, hogy egyes országokban mennyire nagy a probléma, de az biztos, hogy egyre inkább gyakoribb, köszönhetően az internetnek.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline#iskola#magyar#civilszervezetek
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.