Egy friss jelentés azt javasolja: már az alsóban szoktassák a gyerekeket a webkettes tartalmakhoz.
A szakértők úgy vélik, hogy már az elemi oktatásba is érdemes lenne bevonni a közösségi médiát - a Twitterrel az élen. Az oly népszerű mikroblog mellett ugyanis a hagyományos blogok és a Wikipedia is megérett arra, hogy a nemzeti tanterv részét képezzék – áll a jövő hónapban megjelenő brit elemzésben.
Az oktatási miniszter, Ed Balls megbízásából, Sir Jim Rose által készített tanulmány javaslata értelmében a tárca megszüntetné a jelenlegi, 13 fő tantárgyat, és helyette hat „tanterületet” jelölne ki, melynek egyik részét a digitális média – beleértve a Twittert, a blogokat és a Wikipediat – képezné. Ennek oktatása nem menne a hagyományos tárgyak rovására, mely során a tanárok majdhogynem szabad kezet kapnának.
Születtek további javaslatok is, melyek szerint a számítógépek segítségével a gyerekeknek digitálisan is rögzíteniük kéne a tananyagot, amely lehetővé teszi, hogy saját kézírásukra támaszkodva megtanuljanak helyesen írni, és gépelni.
Sir Jim Rose, aki korábban az oktatási felügyelő szervezet, az Ofsted feje volt, felelős az elemzésért, mely az alsótagozatos általános iskolai oktatási rendszer új alapjait kívánja megteremteni. Elképzelései szerint a megfelelő módszerekkel a diákok képesek lesznek a történelmi eseményeket a megfelelő időrendbe állítani, megértik a fizikai egészség, valamint a jó közérzet fontosságát.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
