Közösségi médiát a tantervbe!

Egy friss jelentés azt javasolja: már az alsóban szoktassák a gyerekeket a webkettes tartalmakhoz.

  • Eduline

A szakértők úgy vélik, hogy már az elemi oktatásba is érdemes lenne bevonni a közösségi médiát - a Twitterrel az élen. Az oly népszerű mikroblog mellett ugyanis a hagyományos blogok és a Wikipedia is megérett arra, hogy a nemzeti tanterv részét képezzék – áll a jövő hónapban megjelenő brit elemzésben.

 

Az oktatási miniszter, Ed Balls megbízásából, Sir Jim Rose által készített tanulmány javaslata értelmében a tárca megszüntetné a jelenlegi, 13 fő tantárgyat, és helyette hat „tanterületet” jelölne ki, melynek egyik részét a digitális média – beleértve a Twittert, a blogokat és a Wikipediat – képezné. Ennek oktatása nem menne a hagyományos tárgyak rovására, mely során a tanárok majdhogynem szabad kezet kapnának.

 

Születtek további javaslatok is, melyek szerint a számítógépek segítségével a gyerekeknek digitálisan is rögzíteniük kéne a tananyagot, amely lehetővé teszi, hogy saját kézírásukra támaszkodva megtanuljanak helyesen írni, és gépelni.

 

Sir Jim Rose, aki korábban az oktatási felügyelő szervezet, az Ofsted feje volt, felelős az elemzésért, mely az alsótagozatos általános iskolai oktatási rendszer új alapjait kívánja megteremteni. Elképzelései szerint a megfelelő módszerekkel a diákok képesek lesznek a történelmi eseményeket a megfelelő időrendbe állítani, megértik a fizikai egészség, valamint a jó közérzet fontosságát.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.