Egy friss jelentés azt javasolja: már az alsóban szoktassák a gyerekeket a webkettes tartalmakhoz.
Eduline
A szakértők úgy vélik, hogy már az elemi oktatásba is érdemes lenne bevonni a közösségi médiát - a Twitterrel az élen. Az oly népszerű mikroblog mellett ugyanis a hagyományos blogok és a Wikipedia is megérett arra, hogy a nemzeti tanterv részét képezzék – áll a jövő hónapban megjelenő brit elemzésben.
Az oktatási miniszter, Ed Balls megbízásából, Sir Jim Rose által készített tanulmány javaslata értelmében a tárca megszüntetné a jelenlegi, 13 fő tantárgyat, és helyette hat „tanterületet” jelölne ki, melynek egyik részét a digitális média – beleértve a Twittert, a blogokat és a Wikipediat – képezné. Ennek oktatása nem menne a hagyományos tárgyak rovására, mely során a tanárok majdhogynem szabad kezet kapnának.
Születtek további javaslatok is, melyek szerint a számítógépek segítségével a gyerekeknek digitálisan is rögzíteniük kéne a tananyagot, amely lehetővé teszi, hogy saját kézírásukra támaszkodva megtanuljanak helyesen írni, és gépelni.
Sir Jim Rose, aki korábban az oktatási felügyelő szervezet, az Ofsted feje volt, felelős az elemzésért, mely az alsótagozatos általános iskolai oktatási rendszer új alapjait kívánja megteremteni. Elképzelései szerint a megfelelő módszerekkel a diákok képesek lesznek a történelmi eseményeket a megfelelő időrendbe állítani, megértik a fizikai egészség, valamint a jó közérzet fontosságát.
Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A 2026/2027-es tanévben már csak négy évfolyamon tartanak országos kompetenciamérést, a változtatások részeként pedig a szülői háttérkérdőív is nagyobb hangsúlyt kap.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
