Az elmúlt napokban kiírt, a hazai kutatás-fejlesztést támogató pályázatot ismertette Kolber István kutatás-fejlesztési szakállamtitkár ma délben, Budapesten. A pályázat célja megőrizni a válság okán munkájukat elvesztő kutató-fejlesztőket, illetve támogatni az új kutató-fejlesztő programok elindítását. A támogatásra egyetemek is pályázhatnak.
A kormány pályázat útján kívánja segíteni a válság következtében elbocsátott a kutatás-fejlesztés területén dolgozó szakembereket, a nehézségekkel rendelkező kis és középvállalkozásokat.
Kolber István elmondta, hogy Magyarországon mintegy 26 ezer K+F szakember dolgozik, ami a 2001-es évhez képest 14 százalékost növekedést mutat, ebből a kutatók 40 százaléka vállalatoknál dolgozik. A pályázati támogatás célja ezért az egyetemi kutatóhelyek kapacitását összekapcsolni a vállalatokéval, vagyis a tudást átültetni a gyakorlati életbe. "Jelenleg Magyarország évente 1 milliárd eurót, nagyjából 300 milliárd forintot fordít K+F kutatásokra, ami az ország GDP-jének 1 százalékát teszi ki - mondta a szakállamtitkár.
A pályázatra abban az esetben lehet jelentkezni, ha az új kutatás-fejlesztési program keretében alkalmazott szakemberek a munkájukat 2008. szeptember 1-je után vesztették el és műszaki vagy természettudományi felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Kitétel továbbá, hogy legalább egy, de maximum két évig kell őket foglakoztatni az új kutatási programban.
A kormány számára 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ez évente 800 millió forintot jelent, így az elnyerhető legkisebb támogatás 10 millió forint. Ez az összeg egy kutató-fejlesztő mérnöknek az éves bérköltségét fedezheti, a kis és középvállalkozások prémiumtámogatáshoz is juthatnak.
A jövő héttől indul el az a roadshow, amely a nagyobb egyetemi városokat érinti majd, lehetőséget adva a kis és középvállalkozások és az egyetemek dialógusára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
