Az elmúlt napokban kiírt, a hazai kutatás-fejlesztést támogató pályázatot ismertette Kolber István kutatás-fejlesztési szakállamtitkár ma délben, Budapesten. A pályázat célja megőrizni a válság okán munkájukat elvesztő kutató-fejlesztőket, illetve támogatni az új kutató-fejlesztő programok elindítását. A támogatásra egyetemek is pályázhatnak.
A kormány pályázat útján kívánja segíteni a válság következtében elbocsátott a kutatás-fejlesztés területén dolgozó szakembereket, a nehézségekkel rendelkező kis és középvállalkozásokat.
Kolber István elmondta, hogy Magyarországon mintegy 26 ezer K+F szakember dolgozik, ami a 2001-es évhez képest 14 százalékost növekedést mutat, ebből a kutatók 40 százaléka vállalatoknál dolgozik. A pályázati támogatás célja ezért az egyetemi kutatóhelyek kapacitását összekapcsolni a vállalatokéval, vagyis a tudást átültetni a gyakorlati életbe. "Jelenleg Magyarország évente 1 milliárd eurót, nagyjából 300 milliárd forintot fordít K+F kutatásokra, ami az ország GDP-jének 1 százalékát teszi ki - mondta a szakállamtitkár.
A pályázatra abban az esetben lehet jelentkezni, ha az új kutatás-fejlesztési program keretében alkalmazott szakemberek a munkájukat 2008. szeptember 1-je után vesztették el és műszaki vagy természettudományi felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Kitétel továbbá, hogy legalább egy, de maximum két évig kell őket foglakoztatni az új kutatási programban.
A kormány számára 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre, ez évente 800 millió forintot jelent, így az elnyerhető legkisebb támogatás 10 millió forint. Ez az összeg egy kutató-fejlesztő mérnöknek az éves bérköltségét fedezheti, a kis és középvállalkozások prémiumtámogatáshoz is juthatnak.
A jövő héttől indul el az a roadshow, amely a nagyobb egyetemi városokat érinti majd, lehetőséget adva a kis és középvállalkozások és az egyetemek dialógusára.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
A juttatás 400 ezer rászoruló gyereket érint.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Ketten bronzérmet, ketten pedig dicséretet kaptak a magyar csapatból.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
