Újabb kutatás szolgál bizonyítékául annak, hogy a lányok jobban teljesítenek, ha maguk közt vannak.
Eduline
Egy friss tanulmány is megerősítette azt a már kikopott hagyományt, miszerint a lányoknak leányiskolában a helye; ugyanis sokkal jobb eredményeket érnek el a vizsgákon, ha tanulmányaikat a fiúktól külön intézményben folytatják.
A több mint 700 ezer lány részvételével végzett felmérés során az elemi „Key Stage
2”
fázist lezáró, valamint a középszintű érettséginkhez hasonló GCSE eredményeket elemezve derült ki, hogy bizony a koedukált iskolákban tanulóknál jóval nagyobb léptekkel haladnak a nemek szerint különválasztott intézmények diáklányai.
Noha a legnagyobb javulás azok között volt látványos, akik az alsó tagozatban rosszul teljesítettek, a tanulmány azt mutatta, hogy a diákok szinte minden területen sikeresebbek lettek, ha nem koedukált iskolába jártak. A Good Schools Guide kutatása így újfent megerősítette azt, hogy bizony a lányok jobban odafigyelnek a tanulásra, ha nincs a környékükön fiú.
Egy 2007-es, a brit vezetés által is támogatott vizsgálat ajánlása szerint az eredmények javításához érdemes a fiúkat és a lányokat egymástól elválasztva, külön intézményben oktatni, már csak azért is, mert gyakran előfordul, hogy a lányok mellékvágányra kerülnek a vegyes iskolákban. Ezt egy izraeli kutatás követte, mely szerint, ha egy osztályban sok a fiú, arányosan romlik az átlag mindkét nem esetében.
A leányiskolákat támogató szervezetek és pedagógusok már régóta hangoztatják, hogy intézményeikben hatékonyabb az oktatás, mint másutt, mégis az 1960-as évekhez képest, amikor még fénykorát élte a nem-koedukált oktatás, hatodára, nagyjából 400-ra csökkent a leányiskolák száma.
A mostani tanulmányban 71.286 ilyen diákot hasonlítottak össze 647.691 vegyes osztályból érkezett lánnyal.
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
