Újabb kutatás szolgál bizonyítékául annak, hogy a lányok jobban teljesítenek, ha maguk közt vannak.
Eduline
Egy friss tanulmány is megerősítette azt a már kikopott hagyományt, miszerint a lányoknak leányiskolában a helye; ugyanis sokkal jobb eredményeket érnek el a vizsgákon, ha tanulmányaikat a fiúktól külön intézményben folytatják.
A több mint 700 ezer lány részvételével végzett felmérés során az elemi „Key Stage
2”
fázist lezáró, valamint a középszintű érettséginkhez hasonló GCSE eredményeket elemezve derült ki, hogy bizony a koedukált iskolákban tanulóknál jóval nagyobb léptekkel haladnak a nemek szerint különválasztott intézmények diáklányai.
Noha a legnagyobb javulás azok között volt látványos, akik az alsó tagozatban rosszul teljesítettek, a tanulmány azt mutatta, hogy a diákok szinte minden területen sikeresebbek lettek, ha nem koedukált iskolába jártak. A Good Schools Guide kutatása így újfent megerősítette azt, hogy bizony a lányok jobban odafigyelnek a tanulásra, ha nincs a környékükön fiú.
Egy 2007-es, a brit vezetés által is támogatott vizsgálat ajánlása szerint az eredmények javításához érdemes a fiúkat és a lányokat egymástól elválasztva, külön intézményben oktatni, már csak azért is, mert gyakran előfordul, hogy a lányok mellékvágányra kerülnek a vegyes iskolákban. Ezt egy izraeli kutatás követte, mely szerint, ha egy osztályban sok a fiú, arányosan romlik az átlag mindkét nem esetében.
A leányiskolákat támogató szervezetek és pedagógusok már régóta hangoztatják, hogy intézményeikben hatékonyabb az oktatás, mint másutt, mégis az 1960-as évekhez képest, amikor még fénykorát élte a nem-koedukált oktatás, hatodára, nagyjából 400-ra csökkent a leányiskolák száma.
A mostani tanulmányban 71.286 ilyen diákot hasonlítottak össze 647.691 vegyes osztályból érkezett lánnyal.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.