Egoista tanulónemzedéket nevelnek ki a dicsérgető tanárok

A gyermekpszichológusok szerint nem járnak helyes úton azok a tanárok, akik állandó dicsérettel és elismeréssel bombázzák a diákokat.

  • Eduline

A dicséret ugyanis a gyerekek önérzetével összefonódva nárcizmussá alakul – állítja Dr. Carol Craig, a Glasgow-i The Centre for Confidence and Well-being vezetője, aki szerint a napjainkra túlzottan elharapódzott önérzettel való dobálózás divatja az Egyesült Államokból érkezett kontinensünkre.

A tanári kar és a szülők attól félve, hogy felzaklatják a gyerekeket, nem kritizálják őket – állítja a szakember – rájuk hagyva a „minden csak rólam szól” mentalitást. Az édesanyák és édesapák gyakran mondogatják a tanerőnek, hogy ha megbukik a gyerek helyesírásból, „az árt az önbecsülésének”, vagy ha kihagyják az iskolai színi előadásból, boldogtalan lesz.

2007 óta Anglia minden egyes alsó és felső tagozatos általános iskolájának törvény által előírt kötelezettsége a diákok jólétének javítása. Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetnek az oktatási intézmények a szociális és érzelmi képességek fejlesztésére is, mely során többek között azt is megtanítják a diákoknak, hogyan lehet egészséges barátságokat kialakítani és fenntartani. Az iskolák felügyeletét ellátó OFSTED (Office for Standards in Education) elképzelései szerint nemsokára elkezdődik a tevékenységek eredményességének mérése olyan szempontok alapján, mint például a tinédzserkori nemkívánatos terhességek számának alakulása.

De Dr. Craig azt állítja: „Rosszul gondoljuk, ha úgy hisszük, feltettük az i-re a pontot. Amíg csak arról tudunk beszélni: a legfontosabb dolog az, mi magunk hogyan érzünk, akkor amint egy gyerek megbukik matematikából, és rosszul érzi magát, elcsábul afelé, hogy másokat – például szülőjét, tanárait – okolja mindezért.”

„A szülők füle már nem nyitott arra, hogy meghallják, ha a gyerekük valamit nem megfelelően csinált. Ez az önérzet-mánia másik oldala. A probléma az, hogy amennyiben azt sulykoljuk a szülők fejébe, rendkívül fontos, hogy a gyerekei jól érezzék magukat, letérítjük őket arról az útról, hogy egészséges keretek között javítsák a gyerekeik önérzetét.”

Szerinte ez az egész önérzet-mizéria csupán gőgöt szül a fiatalokban.

„A nárcizmus márpedig elviselhetetlenné teszi kapcsolatukat a partnereikkel, a szüleikkel, a kollégáikkal. Ez nem egy pozitív tulajdonság, veszélyes vizekre evezünk, ha támogatjuk. És csak becsapjuk magukat, amikor úgy gondoljuk, hogy a visszafogott kritikával nem ássuk alá a tudást.

Dr. Craig szerint az iskoláknak ki kell tartaniuk amellett, hogy oktatási intézmények. „A tanintézetek nem helyettes pszichológusok, vagy mentális szakemberek.”

„A tanulás szociális és érzelmi nézőpontjait hangsúlyozó SEAL (Social and Emotional Aspects of Learning) program segíti az iskoláknak abban, hogy egy biztonságos és érzelmileg egészséges iskolai környezetet teremtsenek a tanulók számára, ahol a gyerekek a leghatékonyabban tudnak tanulni. Az elsajátított készségek segítenek a tanulóknak, hogy magabiztos egyénekké váljanak, akik képesek stabil, egészséges és boldog életet élni, valamint felelősségteljes állampolgárokká válva pozitívan hozzájárulni társadalmunkhoz.”

Meggyőző nemzetközi tények azt igazolják, hogy a szociális és érzelmi oktatási programok, mint a SEAL, segít a gyerekek viselkedésének, jólétének és önmegvalósításának javításában – tette hozzá Dr. Craig.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.