Zárolták a felsőoktatási költségvetés egy részét

2,7 milliárd forintot zároltak a felsőoktatásra szánt központi költségvetésből a gazdasági válság miatt - tudta meg a Hírszerző. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szerint a támogatásmegvonás arányosan érinti az egyetemeket és főiskolákat, a Hírszerző információi szerint a forráskiesés szempontrendszere azonban nem teljesen egyértelmű, a pécsi és szegedi egyetem esetében ugyanis aránytalanul magas a támogatáskiesés.

  • Edupress
Edupress
Az elvileg ideiglenes jellegű zárolásra a kormány január 13-án szólította fel a különböző tárcákat, amelyeknek eltérő összeget kellett zárolniuk a költségvetésből. A Hírszerző információi szerint az OKM-nek 7,1 milliárd forintos összeget kellett elkülönítenie, amelyből 2,7 milliárd érinti a felsőoktatást.

Az intézményvezetők Hiller István oktatási és kulturális minisztertől az utóbbi napokban kaptak levelet, amelyben a tárca felhívja figyelmüket, hogy az idei évben egyelőre kisebb támogatási összeggel kalkulálhatnak, mint ahogy arra eredetileg számíthattak. Az OKM tájékoztatása szerint a zárolt összeg minden intézményt a költségvetési támogatásával arányosan érint.

A Hírszerző információi szerint azonban a forrásmegvonás oroszlánrészét a pécsi és szegedi egyetemnek kell viselnie, a Pécsi Tudományegyetem idén majdnem egymilliárd forinttal kevesebb támogatási összegből gazdálkodhat, mint az előző évben. Ez az intézményi illetékesek szerint aránytalanul magas kiesés, miközben egyes intézmények jól jártak a döntéssel. A Hírszerző információi szerint külön indoklást a zárolás tényén kívül az intézmények nem kaptak.

A tárca szerint az nem meglepő, hogy az összegek eltérnek, hiszen a támogatások nagysága is más és más, így nem lehet beszélni arról, hogy vesztes és győztes egyetemek, főiskolák lennének.

A zárolást a tárca az év második felében felülvizsgálja, így elképzelhető, hogy az intézmények végül megkapják az eredetileg megállapított támogatási összeget, a Hírszerző által megkérdezett gazdasági vezetők azonban úgy nyilatkoztak: nem lepődnének meg, ha ezeknek az összegeknek végleg búcsút kellene mondaniuk az intézményeknek.(Forrás: Hírszerző)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.