Zárolták a felsőoktatási költségvetés egy részét

2,7 milliárd forintot zároltak a felsőoktatásra szánt központi költségvetésből a gazdasági válság miatt - tudta meg a Hírszerző. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szerint a támogatásmegvonás arányosan érinti az egyetemeket és főiskolákat, a Hírszerző információi szerint a forráskiesés szempontrendszere azonban nem teljesen egyértelmű, a pécsi és szegedi egyetem esetében ugyanis aránytalanul magas a támogatáskiesés.

  • Edupress
Edupress
Az elvileg ideiglenes jellegű zárolásra a kormány január 13-án szólította fel a különböző tárcákat, amelyeknek eltérő összeget kellett zárolniuk a költségvetésből. A Hírszerző információi szerint az OKM-nek 7,1 milliárd forintos összeget kellett elkülönítenie, amelyből 2,7 milliárd érinti a felsőoktatást.

Az intézményvezetők Hiller István oktatási és kulturális minisztertől az utóbbi napokban kaptak levelet, amelyben a tárca felhívja figyelmüket, hogy az idei évben egyelőre kisebb támogatási összeggel kalkulálhatnak, mint ahogy arra eredetileg számíthattak. Az OKM tájékoztatása szerint a zárolt összeg minden intézményt a költségvetési támogatásával arányosan érint.

A Hírszerző információi szerint azonban a forrásmegvonás oroszlánrészét a pécsi és szegedi egyetemnek kell viselnie, a Pécsi Tudományegyetem idén majdnem egymilliárd forinttal kevesebb támogatási összegből gazdálkodhat, mint az előző évben. Ez az intézményi illetékesek szerint aránytalanul magas kiesés, miközben egyes intézmények jól jártak a döntéssel. A Hírszerző információi szerint külön indoklást a zárolás tényén kívül az intézmények nem kaptak.

A tárca szerint az nem meglepő, hogy az összegek eltérnek, hiszen a támogatások nagysága is más és más, így nem lehet beszélni arról, hogy vesztes és győztes egyetemek, főiskolák lennének.

A zárolást a tárca az év második felében felülvizsgálja, így elképzelhető, hogy az intézmények végül megkapják az eredetileg megállapított támogatási összeget, a Hírszerző által megkérdezett gazdasági vezetők azonban úgy nyilatkoztak: nem lepődnének meg, ha ezeknek az összegeknek végleg búcsút kellene mondaniuk az intézményeknek.(Forrás: Hírszerző)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.