2,7 milliárd forintot zároltak a felsőoktatásra szánt központi költségvetésből a gazdasági válság miatt - tudta meg a Hírszerző. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szerint a támogatásmegvonás arányosan érinti az egyetemeket és főiskolákat, a Hírszerző információi szerint a forráskiesés szempontrendszere azonban nem teljesen egyértelmű, a pécsi és szegedi egyetem esetében ugyanis aránytalanul magas a támogatáskiesés.
Az elvileg ideiglenes jellegű zárolásra a kormány január 13-án szólította fel a különböző tárcákat, amelyeknek eltérő összeget kellett zárolniuk a költségvetésből. A Hírszerző információi szerint az OKM-nek 7,1 milliárd forintos összeget kellett elkülönítenie, amelyből 2,7 milliárd érinti a felsőoktatást.
Az intézményvezetők Hiller István oktatási és kulturális minisztertől az utóbbi napokban kaptak levelet, amelyben a tárca felhívja figyelmüket, hogy az idei évben egyelőre kisebb támogatási összeggel kalkulálhatnak, mint ahogy arra eredetileg számíthattak. Az OKM tájékoztatása szerint a zárolt összeg minden intézményt a költségvetési támogatásával arányosan érint.
A Hírszerző információi szerint azonban a forrásmegvonás oroszlánrészét a pécsi és szegedi egyetemnek kell viselnie, a Pécsi Tudományegyetem idén majdnem egymilliárd forinttal kevesebb támogatási összegből gazdálkodhat, mint az előző évben. Ez az intézményi illetékesek szerint aránytalanul magas kiesés, miközben egyes intézmények jól jártak a döntéssel. A Hírszerző információi szerint külön indoklást a zárolás tényén kívül az intézmények nem kaptak.
A tárca szerint az nem meglepő, hogy az összegek eltérnek, hiszen a támogatások nagysága is más és más, így nem lehet beszélni arról, hogy vesztes és győztes egyetemek, főiskolák lennének.
A zárolást a tárca az év második felében felülvizsgálja, így elképzelhető, hogy az intézmények végül megkapják az eredetileg megállapított támogatási összeget, a Hírszerző által megkérdezett gazdasági vezetők azonban úgy nyilatkoztak: nem lepődnének meg, ha ezeknek az összegeknek végleg búcsút kellene mondaniuk az intézményeknek.(Forrás: Hírszerző)
(
)
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
