500 év után először: lányokat fogadnak a legjobb fiúiskolák

Ádáz verseny a tanulókért: az egyik legragosabb brit fiúiskola fél évezred után megnyitotta kapuit a lányok előtt.

  • Eduline
A gazdasági válság képes ötszáz éves hagyományokat is felrúgni a tanulókért folytatott versenyben. Az Oxford-i magániskola, a Magdalen College School hosszú időkre visszanyúló történelmében először lányokat is fogad – jelentették be hivatalosan. A jelentkezők a „sixth form” osztályokban tanulhatnak, a Telegraph cikke szerint a szigetországban ez az iskola produkálta tavaly a legjobb A-szintű eredményeket. Mint ismeretes, a brit oktatási rendszerben a tankötelezettség 5 éves kortól kezdődik, és 16 éves korig tart, a nem hivatalosan Key Stage 5-nak is nevezett plusz két év nem más, mint a 12. és 13. évfolyammal kibővített felső tagozat, mivel a felsőoktatásba csak 18 éves kortól lehet bekerülni.
 
Ám nem csak a Magdalen úttörő, az elmúlt egy évben a fiúiskolák sora – közöttük a Wellington és a Stowe – tett hasonló lépéseket. Az iskolaigazgató, Dr. Tim Hands tisztában van azzal, hogy a fiúk és a lányok másként látnak dolgokat, de úgy véli, hogy az eltérő szemszögek által legalább nagyobb változatosságot tudnak becsempészni az osztálytermekbe. „Tanulmányi, tanterven kívüli, szociális és fejlődésbeli előnyöket látunk magunk előtt.”
 
Az iskola mindig is dolgozott azon, hogy több fiútanulót vonzzon a hatosztályosok közé, ám sok diák a lányok hiánya miatt választott más oktatási intézményt. A Magdalen College éves tandíja nappalin 12 ezer font, több száz tanulójával rendre a GCSE és az A-szint legjobb eredményeit produkálja.
 
A szülők érzései vegyesek a koedukált oktatás miatt, sokan jó ötletnek tartják, ám vannak, akik szerint a kimagasló átlag magáért beszél, minek azt lerontani?
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.