Rekord számú csapat a IX. BME Nemzetközi 24 órás Programozóversenyen

Sikeresen lezajlott február 28-án a IX. BME Nemzetközi 24 órás Programozóverseny – a Challenge24 internetes előválogatója, amelyre az idén rekord számú csapat regisztrált. Az eseményt a Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesülete bonyolította le. Az internetes előválogatón a német UlmReds nevű német csapat érte el a legjobb eredményt, míg a legeredményesebb magyar csapat, a Monkey Island a nyolcadik helyen végzett. A május 1-3. között megrendezésre kerülő döntőre a tavalyi első 3 csapat mellet a legjobb 27 csapatot hívják meg a szervezők.

  • Eduline

Február 21-én lezárult a Challenge24 regisztrációja, melynek végeredményével a szervezők maximálisan meg voltak elégedve, hiszen idén annyi háromfős csapat vághatott neki az első erőpróbának, mint még soha. A világ országainak több mint negyede és az Antarktiszon kívül az összes kontinens képviseltette magát Európa egyik legrangosabb programozó versenyén. A Challenge24 egyre növekvő nemzetközi elismertségét tanúsítja, hogy idén a világ 56 országából 320 csapat nevezett. Az európai országokon kívül olyan helyekről is regisztráltak, mint Dél-afrikai Köztársaság, Venezuela, Kanada, Ausztrália, Japán, Szingapúr, Egyiptom.

A csapatok február 28-án, szombaton reggel 10 órakor kezdhették el a feladatok megoldását, amelyre pontosan 5 órájuk volt. A verseny korábbi kiírásaihoz hasonlóan nem volt megkötés a versenyzők által használt fejlesztőeszközökre, könyvekre, operációs rendszerre vonatkozóan. A problémák elsősorban a versenyzők algoritmuselméleti ismereteit tették próbára, de emellett fontos szerepet kapott a gyors és precíz kódírási képesség is, hiszen az idő múlásával egyre kevesebb pontot lehetett elérni. A megoldásokat egy külön az előválogatóra készített több szerveren futó rendszer pontozta, amely azonnal visszajelzést küldött a csapatoknak.

Az előválogató feladatait a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének és az Irányítástechnika és Informatika Tanszékékének munkatársai, a Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesületének tagjai, valamint Volford András fizikus és Vrana Péter fizikushallgató készítették. A feladatsor 9 egymástól független problémát tartalmazott. A feladatírók szem előtt tartva a változatosságot az eddig hagyományokkal ellentétben az idei feladatsorba egy qubit áramkörökkel kapcsolatos fizikai és egy kémiai reakciókat leíró feladatot is beletettek. Az előválogatón legjobban teljesítő német UlmReds csapat feladatok közel felét oldotta meg.

A Challenge24 következő és egyben utolsó állomásának, a 24 órás budapesti döntőnek május 1-3. között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ad otthont. A rendezvény lebonyolításában a Simonyi Károly Szakkollégium és a Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesülete közösen vesz részt. Itt a versenyzőknek egy meglehetősen összetett problémával kell 24 óra alatt megbirkózniuk. A felejthetetlen élményeken és a hasznos tapasztalatokon túl a csapatokat tovább motiválhatja a támogatók által mintegy 5000 euró értékben felajánlott nyeremények.

Hivatalos eredmények

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.