Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, amely egyértelmű sikertörténet: 1987/88-ban 3.000 hallgató, 2008/2009-ben már 200.000 hallgató, 30.000 oktató vett részt a programban. Összességében 2008 végére több mint 2 millió hallgató, 160.000 oktató, 31 ország, 3.700 felsőoktatási intézménye vett részt benne, 2012-re a tervek szerint 3 millió hallgató részesül az Erasmus adta lehetőségekben. Az Erasmus programot az oktatás minősége növelésének, az európai együttműködés elmélyítésének, az egyetemek közötti együttműködés elősegítésének, az európai hallgatói és oktatói mobilitás növelésének, az átláthatóságnak és a külföldön végzett tanulmányok, és megszerzett képesítések teljes akadémiai elismerésének szándéka vezérli.
A Katonai Erasmusnak az interoperabilitást és az európai közös kultúra kialakítását kell szolgálnia. Ez a legfontosabb célkitűzés – fogalmazza meg a katonai Erasmus lényegét Siposné Kecskeméthy Klára ezredes, a ZMNE mb. oktatási rektorhelyettese összefoglaló írásában, mely teljes terjedelemben a Honvédségi Szemle 2009. májusi számában jelenik meg. A kezdeményezés egyrészt hálózat- és kapcsolatrendszer építést jelent, nemcsak a csereprogramok összegzését, hanem sok minden mást is magában foglal; előnyei a rugalmasság és a dinamizmus.
További fontos célkitűzései az EU erők interoperabilitása, az idegen nyelv tanulása és gyakorlása, közös tudás platform kialakítása és tudástranszfer, az akadémiák kölcsönös megismerése, valamint az erőforrás megosztások optimalizálása. Kulcsfontosságú tényező a Katonai Erasmus programmal kapcsolatban a megfelelő jogszabályi keretek létrehozása, tartalmas együttműködés és a pénzügyi keretek megteremtése. A négy, legfontosabb vezérlő elve: 1. hálózat-és kapcsolatrendszer (network), 2. rugalmasság, 3. kis csoportok, egyének (hallgatók, oktatók) cseréje (az időtartam egy naptól hat hónapig terjedhet), 4. önkéntesség elve.
A Katonai Erasmus kihívásai a nemzeti tantervek (syllabus, timetable) különbségei, a nyelvi korlátok, pénzügyi, jogi, egészségügyi és egyéb akadémiai problémák – például, nem minden intézmény része a Bologna folyamatnak, nehézségek vannak a külföldön végrehajtott csapatgyakorlatok nemzeti elfogadásában, a végzettség és diplomák ekvivalencia megállapításában.
Gyors eredményeket pedig az általános jogi és pénzügyi keretek megteremtésével, az e-learning tanfolyamok széleskörű megosztásával, az ECTS rendszer szerinti csereprogramok bátorításával lehet elérni.
[[ Oldaltörés: Katonai Erasmus és a Visegrádi Négyek ]]
A Katonai Erasmus program egyik kiemelkedő, példaértékű nemzetközi együttműködése lehet a Nemzetközi Biztonságpolitikai Tanfolyam (ISEC, International Security Course). Miroslav Kelemen dandártábornok, a Milan Rastilav Štefánik Fegyveres Erők Akadémia (Liptószentmiklós) rektora felvetette a Visegrádi Négyek közös szervezésében, az együttműködés keretein belül egy nemzetközi felsővezetői tanfolyamra vonatkozó koncepció kidolgozását – folytatta Siposné Kecskeméthy Klára ezredes. Az interoperabilitás, a hallgatók és oktatók cseréjének egyik alapvető feltétele a nyelvismeret (angol és/vagy francia) fontossága, mely az európai országok többségének gondot okoz.
„Képzeljünk el egy olyan felsővezetői tanfolyamot, amely tematikájában megtalálható a nemzeti elvárásoknak és sajátosságoknak megfelelő kötelező modul, de hozzáférhetők a más nemzetek által kidolgozott oktatási anyagok hatalmas adatbázisa is. Az így megszerezett tudás és információáramlás alapvető fontosságú, új korszakot jelent a katonai felsőoktatás történetében.
Az ilyen nemzetközi, többnemzeti típusú képzés előnye a közös munkanyelv – jelen esetben az angol – használata, az interoperabilitás megteremtésének elősegítése. Ehhez az oktatási tematika modulrendszerű felépítése, a minőségi képzés és a folyamatos visszacsatolás, valamint a megrendelő igényeinek magas szintű kielégítése szükséges. A résztvevők egy-egy országban kettő hónapot töltenének el, majd forgószínpadszerűen mennének át a másik országba, a következő modul abszolválására.”
Az ezredesasszony hozzátette: nem előzmények nélküli ez a kezdeményezés. A NATO Védelmi Akadémia vezetésével és irányításával megvalósult az Akadémiaparancsnokok Konferencia azon célkitűzése, mely szerint a résztvevő országok katonai felsőoktatási intézményei gyűjtsék össze a tanterveket, annak érdekében, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen, megvalósulhasson azok kölcsönös cseréje és a tantervek/tantárgyi programok harmonizációja. Létrehozták a Tanterv Áttekintő Mátrixot (Curriculum Review Process Matrix), amely alkalmas a tantervek, kurzusok, tanfolyamok adatainak összegyűjtésére, és megfelelő alapot nyújt országok együttműködési kezdeményezéseire. A tantervek harmonizációjának legfontosabb célkitűzése azonos tudás biztosítása, és azonos készségek kialakítása, annak érdekében, hogy a törzstisztek a soknemzetiségű műveletek során hatékonyan tevékenykedhessenek.
[[ Oldaltörés: A ZMNE szerepe ]]
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem ebben úttörő szerepet játszott. Az intézmény a 2004. évi szófiai konferencián terjesztette elő a NATO katonai felsőoktatási intézmények közös minimumprogramjának megalkotására vonatkozó javaslatát. A Hadtudományi Kar minimumprogramot készített el a nemzetközi törzsekbe szolgálatra jelentkező törzstisztek számára. A magyar fél olyan tematikát állított össze, amely azonos tudást biztosít bármely akadémián vagy nemzetvédelmi/védelmi egyetemen, így a soknemzetiségű törzsekben az egységes szemléletű, eredményes együttműködésnek nem lehet akadálya. A javasolt tantárgyprogram olyan felkészülési alapot képez, amely nemzeti keretek között bővíthető. A tematika szövetségi alapismereteket, alapfogalmakat, vezetési ismereteket, a válságreagáló műveletek alapjait, a katonai biztonság aktuális kérdéseit, az elmúlt évtizedben lezajlott háborúk tapasztalatainak feldolgozását, a válságreagáló és békeműveletek tapasztalatainak elemzését, valamint az alegységek válságreagáló és békefenntartó műveletekre történő felkészítését tartalmazta.
Minden haderő erejének lényeges összetevője állományának felkészültsége, képzettsége, kiképzettsége, szellemi és gyakorlati-tapasztalati értéke. A szellemi érték megteremtésének alapvető színterei többek között a hazai és külföldi katonai oktatási intézmények. Egyetlen ország katonai oktatási intézményrendszere sem rendelkezik minden szakmai területre kiterjedő magas szintű tudást nyújtó, illetve költség-hatékonyan működtethető képzéssel. Így természetes módon adódik a szövetséges és partnerországokkal való együttműködés, szükséges a képzési kínálat és lehetőségek bővítése. Az így szerzett ismeret, tapasztalat elengedhetetlen feltétele a közös európai kultúra kialakításának, a szellemi kompatibilitásnak, a humán interoperabilitásnak. Ezért oly fontos kezdeményezés a Katonai Erasmus, és különleges jelentőségű a Nemzetközi Biztonságpolitikai Tanfolyam – foglalta össze Siposné Kecskeméthy Klára ezredes a lényeget.
