Falak mögött a mentális betegségben szenvedő gyerekek

A gyerekek nagyon kegyetlenek is tudnak lenni – ezt talán mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, amikor magunk is gyerekek voltunk. Ám a legrosszabb helyzetben azok a fiatalok vannak, akik valamiféle mentális betegségben szencednek – ők gyakran teljesen egyedül maradnak, és sokszor a legkegyetlenebb tréfák célpontjai.

  • Eduline

Samanthe 13 évesen kezdte rendszeresen bántani és megsebezni magát, mert depresszióban szenvedett. A barátai magára hagyták, az iskola pokollá változott számára, amely tovább mélyítette a depressziót.

Emma Lindley pszichiáter sok hasonló esettel találkozott, véleménye szerint a tanároknak meg kell tanulniuk felismerni és kezelni, vagy legalábbis enyhíteni a depressziós gyerekek szenvedéseit az iskolában. A diákok számára is nagyon fotnos lenne, ha többet tudnának a mentálhigiénés betegségekről , ugyanis később minden valószínűség szerint sokuk taláélkozni is fog a problémával az élete során. Emma kutatásai bebizonyították, hogy ha a gyerekek értik, mi a társuk furcvsa viselkedésének oka, akkor sokkal hamarabb el is fogadják azt.

A probléma sajnos egyre sürgetőbb. A szakemberek szerint a különböző mentális betegségekben sznevedő gyermekek száma drasztikusan nőtt az elmúlt 10 évben. Csupán 2003 és 2005 között 31%-kal nőtt a számuk.  És egyelőre mégsincs hivatalos igény rá, hogy a mentális betegségekről oktatást adjanak az iskolákban.

Samantha szerint a tanárait csak addig érdekelte a lelkivilága és a furcsa viselkedése, amíg a munkájukra volt közvetlen hatása. Számára duplán nehéz volt egyszerre küzdenie a depresszióval és a kirekesztettséggel.

Emma Lindley egy manchesteri iskolában vágott bele a kutatásaiba. 14 éves gyerekeknek mutatott képeket entál higiénés betegségekben szenvedő társaikról, és elmagyarázta nekik a furcsa viselkedésük okát. A kezdeményezés célja az volt, hogy empátiát ébresszenek a diákokban. Azt is elmesélte nekik, hogy 20 éves korában bipoláris depresszióban szenvedett és azt képzelte magáról, hogy kém, akinek meg kell akadályoznia a királynő megölését. A gyerekek nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy a most teljesen normélisan viselkedő pszichológus egykor maga is beteg volt. Sokan elmondták neki, hogy jó lett volna, ha hamarabb is tanulnak ezekről a betegségekről, hiszen majdnem mindegyikük így vagy úgy találkozott már hasonlóan beteg emberrel. Emma szerint a gyerekek az oktatás végén felfogták, hogy a mentális betegségek nagyon bonyulultak és a bennük szenvedőknek sajnos sokszor negatív irányban befolyásolja az életét. Emme szerint ezen változtatni kell, időben kell elkezdeni foglalkozni a diákok furcsa viselkedsésével , és így minden bizonnyal életek menthetőek meg. „Az iskola képes rá, hogy valóban falakat építsen a ’normális’ és e ’nem normális’ gyerekek közé. 

Ezen mindenképpen változtatni kell. A mentális betegek állapota váltzohat, ez nem olyan, mint a bőrszín vagy a nemiség. Így a kirekesztés csak még rosszabbul hat rájuk.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.