Falak mögött a mentális betegségben szenvedő gyerekek

A gyerekek nagyon kegyetlenek is tudnak lenni – ezt talán mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, amikor magunk is gyerekek voltunk. Ám a legrosszabb helyzetben azok a fiatalok vannak, akik valamiféle mentális betegségben szencednek – ők gyakran teljesen egyedül maradnak, és sokszor a legkegyetlenebb tréfák célpontjai.

  • Eduline

Samanthe 13 évesen kezdte rendszeresen bántani és megsebezni magát, mert depresszióban szenvedett. A barátai magára hagyták, az iskola pokollá változott számára, amely tovább mélyítette a depressziót.

Emma Lindley pszichiáter sok hasonló esettel találkozott, véleménye szerint a tanároknak meg kell tanulniuk felismerni és kezelni, vagy legalábbis enyhíteni a depressziós gyerekek szenvedéseit az iskolában. A diákok számára is nagyon fotnos lenne, ha többet tudnának a mentálhigiénés betegségekről , ugyanis később minden valószínűség szerint sokuk taláélkozni is fog a problémával az élete során. Emma kutatásai bebizonyították, hogy ha a gyerekek értik, mi a társuk furcvsa viselkedésének oka, akkor sokkal hamarabb el is fogadják azt.

A probléma sajnos egyre sürgetőbb. A szakemberek szerint a különböző mentális betegségekben sznevedő gyermekek száma drasztikusan nőtt az elmúlt 10 évben. Csupán 2003 és 2005 között 31%-kal nőtt a számuk.  És egyelőre mégsincs hivatalos igény rá, hogy a mentális betegségekről oktatást adjanak az iskolákban.

Samantha szerint a tanárait csak addig érdekelte a lelkivilága és a furcsa viselkedése, amíg a munkájukra volt közvetlen hatása. Számára duplán nehéz volt egyszerre küzdenie a depresszióval és a kirekesztettséggel.

Emma Lindley egy manchesteri iskolában vágott bele a kutatásaiba. 14 éves gyerekeknek mutatott képeket entál higiénés betegségekben szenvedő társaikról, és elmagyarázta nekik a furcsa viselkedésük okát. A kezdeményezés célja az volt, hogy empátiát ébresszenek a diákokban. Azt is elmesélte nekik, hogy 20 éves korában bipoláris depresszióban szenvedett és azt képzelte magáról, hogy kém, akinek meg kell akadályoznia a királynő megölését. A gyerekek nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy a most teljesen normélisan viselkedő pszichológus egykor maga is beteg volt. Sokan elmondták neki, hogy jó lett volna, ha hamarabb is tanulnak ezekről a betegségekről, hiszen majdnem mindegyikük így vagy úgy találkozott már hasonlóan beteg emberrel. Emma szerint a gyerekek az oktatás végén felfogták, hogy a mentális betegségek nagyon bonyulultak és a bennük szenvedőknek sajnos sokszor negatív irányban befolyásolja az életét. Emme szerint ezen változtatni kell, időben kell elkezdeni foglalkozni a diákok furcsa viselkedsésével , és így minden bizonnyal életek menthetőek meg. „Az iskola képes rá, hogy valóban falakat építsen a ’normális’ és e ’nem normális’ gyerekek közé. 

Ezen mindenképpen változtatni kell. A mentális betegek állapota váltzohat, ez nem olyan, mint a bőrszín vagy a nemiség. Így a kirekesztés csak még rosszabbul hat rájuk.”
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.