A gyerekek nagyon kegyetlenek is tudnak lenni – ezt talán mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, amikor magunk is gyerekek voltunk. Ám a legrosszabb helyzetben azok a fiatalok vannak, akik valamiféle mentális betegségben szencednek – ők gyakran teljesen egyedül maradnak, és sokszor a legkegyetlenebb tréfák célpontjai.
Samanthe 13 évesen kezdte rendszeresen bántani és megsebezni magát, mert depresszióban szenvedett. A barátai magára hagyták, az iskola pokollá változott számára, amely tovább mélyítette a depressziót.
Emma Lindley pszichiáter sok hasonló esettel találkozott, véleménye szerint a tanároknak meg kell tanulniuk felismerni és kezelni, vagy legalábbis enyhíteni a depressziós gyerekek szenvedéseit az iskolában. A diákok számára is nagyon fotnos lenne, ha többet tudnának a mentálhigiénés betegségekről , ugyanis később minden valószínűség szerint sokuk taláélkozni is fog a problémával az élete során. Emma kutatásai bebizonyították, hogy ha a gyerekek értik, mi a társuk furcvsa viselkedésének oka, akkor sokkal hamarabb el is fogadják azt.
A probléma sajnos egyre sürgetőbb. A szakemberek szerint a különböző mentális betegségekben sznevedő gyermekek száma drasztikusan nőtt az elmúlt 10 évben. Csupán 2003 és 2005 között 31%-kal nőtt a számuk. És egyelőre mégsincs hivatalos igény rá, hogy a mentális betegségekről oktatást adjanak az iskolákban.
Samantha szerint a tanárait csak addig érdekelte a lelkivilága és a furcsa viselkedése, amíg a munkájukra volt közvetlen hatása. Számára duplán nehéz volt egyszerre küzdenie a depresszióval és a kirekesztettséggel.
Emma Lindley egy manchesteri iskolában vágott bele a kutatásaiba. 14 éves gyerekeknek mutatott képeket entál higiénés betegségekben szenvedő társaikról, és elmagyarázta nekik a furcsa viselkedésük okát. A kezdeményezés célja az volt, hogy empátiát ébresszenek a diákokban. Azt is elmesélte nekik, hogy 20 éves korában bipoláris depresszióban szenvedett és azt képzelte magáról, hogy kém, akinek meg kell akadályoznia a királynő megölését. A gyerekek nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy a most teljesen normélisan viselkedő pszichológus egykor maga is beteg volt. Sokan elmondták neki, hogy jó lett volna, ha hamarabb is tanulnak ezekről a betegségekről, hiszen majdnem mindegyikük így vagy úgy találkozott már hasonlóan beteg emberrel. Emma szerint a gyerekek az oktatás végén felfogták, hogy a mentális betegségek nagyon bonyulultak és a bennük szenvedőknek sajnos sokszor negatív irányban befolyásolja az életét. Emme szerint ezen változtatni kell, időben kell elkezdeni foglalkozni a diákok furcsa viselkedsésével , és így minden bizonnyal életek menthetőek meg. „Az iskola képes rá, hogy valóban falakat építsen a ’normális’ és e ’nem normális’ gyerekek közé.
Ezen mindenképpen változtatni kell. A mentális betegek állapota váltzohat, ez nem olyan, mint a bőrszín vagy a nemiség. Így a kirekesztés csak még rosszabbul hat rájuk.”Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
