Élő laborként működő zoológiai tanszék a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Élő laborként működő zoológiai tanszék várja ezentúl a Debreceni Egyetem biológus és környezettan szakos hallgatóit a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A Tudományegyetemi Karok és a nemzeti park között 2009. február 26-án létrejött együttműködés további képzések akkreditációját – például zoológus szakirány –eredményezheti a jövőben.

  • Eduline
A Hortobágyi Nemzeti Park és a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok együttműködést kötött 2009. február 26-án. Az oktatási és kutatási tevékenység összehangolására is kiterjedő megállapodás eredményekképpen kezdi meg működését a Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék a nemzeti park területén, melyet az egyetemen a Biológiai és Ökológiai Intézet koordinál szakmailag.

„A Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszék élő laborként működik majd a nemzeti parkban, amely a Debreceni Egyetem hallgatóinak – már csak földrajzi közelsége miatt is – kiváló gyakorlati helyet, szakmai fejlődést biztosít" – hangsúlyozza Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója. A hallgatóknak a nemzeti park azon dolgozói is tartanak majd kurzusokat, akik a Debreceni Egyetemen szerezték meg doktori címüket.

Az együttműködés további képzések akkreditációját is megalapozza. A Debreceni Egyetem tervezi többek között a biológus mesterképzés keretein belül zoológus szakirány, valamint egy zoológus felsőfokú szakirányú továbbképzés beindítását is, melyek elvégzéséhez szükséges terepgyakorlatok és terepkutatások szintén a Hortobágyi Nemzeti Parkban kapnak majd helyet.

A megállapodásnak köszönhetően bővülhet a gyakorlati képzés spektruma, valamint emelkedhet a biológus és környezettan szakos hallgatók képzési színvonala is. Az oktatás mellett természetesen a kutatási tevékenységek összehangolása is fontos szerepet játszik. Az Európai Unió környezet- és természetvédelmi projekteket támogató LIFE programjában eddig is sikeresen vett részt közösen a két intézmény, az erősödő együttműködés pedig további eredményes részvételt biztosíthat.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.