A magyar szabadalmak születésétől az első magyar műholdig

Az Ericssonnál is példaértékű az oktatás - ipari megvalósítás láncolata.

  • Eduline

Az Ericsson 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központot Magyarországon, amely az 1996-ban megalakult kutatólaboratóriummal integrálódott egységes szervezetbe, így létrehozva a kutatás-fejlesztési részleget. A szellemi központ az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, közel 600 fiatal, tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek adva munkát. Az itt végzett csúcstechnológiát képviselő kutatás-fejlesztési tevékenység eredményei beépülnek az Ericsson csoport termékeibe, rendszereibe. Így, az Ericsson Magyarország találmányait (vezetékes és vezetéknélküli kommunikációs megoldások területén) több mint 15 országban szabadalmaztatja az anyavállalat, köztük: USA, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Japán, India, Kína, Tajvan, Singapur, Hongkong, Mexikó, Oroszország.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Masat-1 kisműhold projektjét - amely az első magyar fejlesztésű műhold - az Ericsson Magyarország Kft. is támogatja. A feljesztésben a Villamosmérnöki és Informatikai Kar két tanszéke vesz részt. Az Elektronikus Eszközök Tanszékén a fejlesztő csapat a 2008 áprilisában az Ericsson által létrehozott Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumban dolgozik. A Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken folyó műholdfejlesztési munkát nagyösszegű szakképzési hozzájárulással támogatja a vállalat.

„Magyarország informatikai központjába, az Infoparkba települt Ericsson K+F központ számára biztosított a versenyképes termékfejlesztéshez szükséges megfelelő környezet. Tavaly, ez az igen fiatal szervezet megközelítőleg 10 termék fejlesztéséért volt felelős, 12 prototípuson dolgozott és 35 szabadalmi bejegyzés iránt folyamodott” – mondta Tommy Westin az Ericsson Magyarország K+F igazgatója.

 

Prototípusoktól a világszintű terméktámogatásig - az ETH laborjairól:

- két, összesen közel 600nm-es, emeltpadlós temperált laborterület,

- több ezer teszt eszköz,

- több ezer kilométernyi kábel,

- több mint 500kW bevitt elektromos teljesítmény,

- teszt környezet ~500 mérnök számára.
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.