Nagyobb a túlélési esély az egyetemi klinikákon

Nagyobbak a túlélési esélyeik azoknak az idős embereknek, akik oktató kórházban esnek át sebészeti beavatkozásaikon. A bíztató adatok mindazonáltal csak a fehérekre igazak, a szándékosság azonban kizárva.

  • Eduline
Azok az idős emberek, akik sebészeti beavatkozásait egyetemi klinikákon végzik, jobb túlélési esélyekkel lépnek ki az egészségügyi intézmény kapuján, mint azok, akiket tanulókat nem foglalkoztató kórházban látnak el. A pozitív kilátások azonban csak a fehér páciensek esetében igazak, a színes bőrűek egyaránt kedvezőtlenebb sansszal rendelkeznek.
 
„Úgy találtuk, hogy a hagyományos kórházakhoz képest az egyetemi klinikák műtéti eredményei kedvezőbbek. A végösszeg nem okozott meglepetést számunkra, más tanulmányok alapján is erre számítottunk” – mondta a kutatást vezető Jeffrey H. Silber, a Pennsylvania Egyetem professzora. „Ami váratlanul ért minket az az volt, hogy a sikeres kimenetel csupán a fehérek esetében következik be.” Majd hozzátette, hogy az oktatói kórházak életben maradási fölénye abból származik, hogy kisebb a komplikációkból eredő halálozási ráta, nem pedig a szövődmények alacsony számából ered.
 
A tanulmány a műtéti szakfolyóirat, az Archives of Surgery februári számában jelenik meg.
 
A kutatást végző csoport 4,6 millió, 65-90 éves beteg adatait elemezte, akik általános, ortopédiai, valamint érrendszeri műtéten estek át 3.270 akut kórházi ellátásban részesülve az Egyesült Államokban 2000 és 2005 között - a Medicare keretében, mely a 64 év fölöttiek és a fogyatékkal élő személyek egészségügyi költségeit finanszírozza. Egy kórház akkor számított hagyományosnak, ha az intézményben nem dolgozott gyakorlóorvos.
 
A tanulmányban az elhalálozást 30 nappal a beavatkozást követően vizsgálták. Mint kiderült, azokban a kórházakban, ahol a gyakorlóorvosok aránya a betegágyakhoz képest magas volt, 15 százalékkal jobbak voltak a páciensek túlélési adatai. Azonban ezt csak a fehér betegekről lehetett elmondani, a színes bőrűekre nem volt igaz. Még az adott betegség és a jövedelmi szint figyelembe vétele sem változtatta meg az eredményeket.
 
A kutatók szerint a szembeütköző eltérés nem csak a kórházak között, de egy adott intézményen belül is kimutatható.
 
„Még nem tudjuk, mi lehet ennek a bőrszín alapú egyenlőtlenségnek a titka, de vannak feltevéseink” – mondta Silber. Kutatócsoportjának feltételezései szerint oka lehet egyfajta önkéntelen kommunikációs tévesztés beteg és ellátó között. Mindemellett, egyik korábbi munkájában Silber és kollégái felfedezték, hogy egyes kórházakban a műtéti beavatkozások a színes bőrűek esetében tovább tartanak a fehér páciensekéhez képest. „Felmerül annak a lehetősége, hogy a kevésbé tapasztalt sebészek gyakrabban operálják a nem fehéreket” – tette hozzá.

Mindazonáltal, Silber megjegyezte, hogy a tanulmányt a Medicare adatai alapján végezték, nem pedig részletes kórtörténet szerint, így a felfedezések csupán alapot adnak további kutatásokhoz.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.