Nagyobb a túlélési esély az egyetemi klinikákon

Nagyobbak a túlélési esélyeik azoknak az idős embereknek, akik oktató kórházban esnek át sebészeti beavatkozásaikon. A bíztató adatok mindazonáltal csak a fehérekre igazak, a szándékosság azonban kizárva.

  • Eduline
Azok az idős emberek, akik sebészeti beavatkozásait egyetemi klinikákon végzik, jobb túlélési esélyekkel lépnek ki az egészségügyi intézmény kapuján, mint azok, akiket tanulókat nem foglalkoztató kórházban látnak el. A pozitív kilátások azonban csak a fehér páciensek esetében igazak, a színes bőrűek egyaránt kedvezőtlenebb sansszal rendelkeznek.
 
„Úgy találtuk, hogy a hagyományos kórházakhoz képest az egyetemi klinikák műtéti eredményei kedvezőbbek. A végösszeg nem okozott meglepetést számunkra, más tanulmányok alapján is erre számítottunk” – mondta a kutatást vezető Jeffrey H. Silber, a Pennsylvania Egyetem professzora. „Ami váratlanul ért minket az az volt, hogy a sikeres kimenetel csupán a fehérek esetében következik be.” Majd hozzátette, hogy az oktatói kórházak életben maradási fölénye abból származik, hogy kisebb a komplikációkból eredő halálozási ráta, nem pedig a szövődmények alacsony számából ered.
 
A tanulmány a műtéti szakfolyóirat, az Archives of Surgery februári számában jelenik meg.
 
A kutatást végző csoport 4,6 millió, 65-90 éves beteg adatait elemezte, akik általános, ortopédiai, valamint érrendszeri műtéten estek át 3.270 akut kórházi ellátásban részesülve az Egyesült Államokban 2000 és 2005 között - a Medicare keretében, mely a 64 év fölöttiek és a fogyatékkal élő személyek egészségügyi költségeit finanszírozza. Egy kórház akkor számított hagyományosnak, ha az intézményben nem dolgozott gyakorlóorvos.
 
A tanulmányban az elhalálozást 30 nappal a beavatkozást követően vizsgálták. Mint kiderült, azokban a kórházakban, ahol a gyakorlóorvosok aránya a betegágyakhoz képest magas volt, 15 százalékkal jobbak voltak a páciensek túlélési adatai. Azonban ezt csak a fehér betegekről lehetett elmondani, a színes bőrűekre nem volt igaz. Még az adott betegség és a jövedelmi szint figyelembe vétele sem változtatta meg az eredményeket.
 
A kutatók szerint a szembeütköző eltérés nem csak a kórházak között, de egy adott intézményen belül is kimutatható.
 
„Még nem tudjuk, mi lehet ennek a bőrszín alapú egyenlőtlenségnek a titka, de vannak feltevéseink” – mondta Silber. Kutatócsoportjának feltételezései szerint oka lehet egyfajta önkéntelen kommunikációs tévesztés beteg és ellátó között. Mindemellett, egyik korábbi munkájában Silber és kollégái felfedezték, hogy egyes kórházakban a műtéti beavatkozások a színes bőrűek esetében tovább tartanak a fehér páciensekéhez képest. „Felmerül annak a lehetősége, hogy a kevésbé tapasztalt sebészek gyakrabban operálják a nem fehéreket” – tette hozzá.

Mindazonáltal, Silber megjegyezte, hogy a tanulmányt a Medicare adatai alapján végezték, nem pedig részletes kórtörténet szerint, így a felfedezések csupán alapot adnak további kutatásokhoz.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.