Nagyobb a túlélési esély az egyetemi klinikákon

Nagyobbak a túlélési esélyeik azoknak az idős embereknek, akik oktató kórházban esnek át sebészeti beavatkozásaikon. A bíztató adatok mindazonáltal csak a fehérekre igazak, a szándékosság azonban kizárva.

  • Eduline
Azok az idős emberek, akik sebészeti beavatkozásait egyetemi klinikákon végzik, jobb túlélési esélyekkel lépnek ki az egészségügyi intézmény kapuján, mint azok, akiket tanulókat nem foglalkoztató kórházban látnak el. A pozitív kilátások azonban csak a fehér páciensek esetében igazak, a színes bőrűek egyaránt kedvezőtlenebb sansszal rendelkeznek.
 
„Úgy találtuk, hogy a hagyományos kórházakhoz képest az egyetemi klinikák műtéti eredményei kedvezőbbek. A végösszeg nem okozott meglepetést számunkra, más tanulmányok alapján is erre számítottunk” – mondta a kutatást vezető Jeffrey H. Silber, a Pennsylvania Egyetem professzora. „Ami váratlanul ért minket az az volt, hogy a sikeres kimenetel csupán a fehérek esetében következik be.” Majd hozzátette, hogy az oktatói kórházak életben maradási fölénye abból származik, hogy kisebb a komplikációkból eredő halálozási ráta, nem pedig a szövődmények alacsony számából ered.
 
A tanulmány a műtéti szakfolyóirat, az Archives of Surgery februári számában jelenik meg.
 
A kutatást végző csoport 4,6 millió, 65-90 éves beteg adatait elemezte, akik általános, ortopédiai, valamint érrendszeri műtéten estek át 3.270 akut kórházi ellátásban részesülve az Egyesült Államokban 2000 és 2005 között - a Medicare keretében, mely a 64 év fölöttiek és a fogyatékkal élő személyek egészségügyi költségeit finanszírozza. Egy kórház akkor számított hagyományosnak, ha az intézményben nem dolgozott gyakorlóorvos.
 
A tanulmányban az elhalálozást 30 nappal a beavatkozást követően vizsgálták. Mint kiderült, azokban a kórházakban, ahol a gyakorlóorvosok aránya a betegágyakhoz képest magas volt, 15 százalékkal jobbak voltak a páciensek túlélési adatai. Azonban ezt csak a fehér betegekről lehetett elmondani, a színes bőrűekre nem volt igaz. Még az adott betegség és a jövedelmi szint figyelembe vétele sem változtatta meg az eredményeket.
 
A kutatók szerint a szembeütköző eltérés nem csak a kórházak között, de egy adott intézményen belül is kimutatható.
 
„Még nem tudjuk, mi lehet ennek a bőrszín alapú egyenlőtlenségnek a titka, de vannak feltevéseink” – mondta Silber. Kutatócsoportjának feltételezései szerint oka lehet egyfajta önkéntelen kommunikációs tévesztés beteg és ellátó között. Mindemellett, egyik korábbi munkájában Silber és kollégái felfedezték, hogy egyes kórházakban a műtéti beavatkozások a színes bőrűek esetében tovább tartanak a fehér páciensekéhez képest. „Felmerül annak a lehetősége, hogy a kevésbé tapasztalt sebészek gyakrabban operálják a nem fehéreket” – tette hozzá.

Mindazonáltal, Silber megjegyezte, hogy a tanulmányt a Medicare adatai alapján végezték, nem pedig részletes kórtörténet szerint, így a felfedezések csupán alapot adnak további kutatásokhoz.
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.