Nagyobb a túlélési esély az egyetemi klinikákon

Nagyobbak a túlélési esélyeik azoknak az idős embereknek, akik oktató kórházban esnek át sebészeti beavatkozásaikon. A bíztató adatok mindazonáltal csak a fehérekre igazak, a szándékosság azonban kizárva.

  • Eduline
Azok az idős emberek, akik sebészeti beavatkozásait egyetemi klinikákon végzik, jobb túlélési esélyekkel lépnek ki az egészségügyi intézmény kapuján, mint azok, akiket tanulókat nem foglalkoztató kórházban látnak el. A pozitív kilátások azonban csak a fehér páciensek esetében igazak, a színes bőrűek egyaránt kedvezőtlenebb sansszal rendelkeznek.
 
„Úgy találtuk, hogy a hagyományos kórházakhoz képest az egyetemi klinikák műtéti eredményei kedvezőbbek. A végösszeg nem okozott meglepetést számunkra, más tanulmányok alapján is erre számítottunk” – mondta a kutatást vezető Jeffrey H. Silber, a Pennsylvania Egyetem professzora. „Ami váratlanul ért minket az az volt, hogy a sikeres kimenetel csupán a fehérek esetében következik be.” Majd hozzátette, hogy az oktatói kórházak életben maradási fölénye abból származik, hogy kisebb a komplikációkból eredő halálozási ráta, nem pedig a szövődmények alacsony számából ered.
 
A tanulmány a műtéti szakfolyóirat, az Archives of Surgery februári számában jelenik meg.
 
A kutatást végző csoport 4,6 millió, 65-90 éves beteg adatait elemezte, akik általános, ortopédiai, valamint érrendszeri műtéten estek át 3.270 akut kórházi ellátásban részesülve az Egyesült Államokban 2000 és 2005 között - a Medicare keretében, mely a 64 év fölöttiek és a fogyatékkal élő személyek egészségügyi költségeit finanszírozza. Egy kórház akkor számított hagyományosnak, ha az intézményben nem dolgozott gyakorlóorvos.
 
A tanulmányban az elhalálozást 30 nappal a beavatkozást követően vizsgálták. Mint kiderült, azokban a kórházakban, ahol a gyakorlóorvosok aránya a betegágyakhoz képest magas volt, 15 százalékkal jobbak voltak a páciensek túlélési adatai. Azonban ezt csak a fehér betegekről lehetett elmondani, a színes bőrűekre nem volt igaz. Még az adott betegség és a jövedelmi szint figyelembe vétele sem változtatta meg az eredményeket.
 
A kutatók szerint a szembeütköző eltérés nem csak a kórházak között, de egy adott intézményen belül is kimutatható.
 
„Még nem tudjuk, mi lehet ennek a bőrszín alapú egyenlőtlenségnek a titka, de vannak feltevéseink” – mondta Silber. Kutatócsoportjának feltételezései szerint oka lehet egyfajta önkéntelen kommunikációs tévesztés beteg és ellátó között. Mindemellett, egyik korábbi munkájában Silber és kollégái felfedezték, hogy egyes kórházakban a műtéti beavatkozások a színes bőrűek esetében tovább tartanak a fehér páciensekéhez képest. „Felmerül annak a lehetősége, hogy a kevésbé tapasztalt sebészek gyakrabban operálják a nem fehéreket” – tette hozzá.

Mindazonáltal, Silber megjegyezte, hogy a tanulmányt a Medicare adatai alapján végezték, nem pedig részletes kórtörténet szerint, így a felfedezések csupán alapot adnak további kutatásokhoz.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.