Van perspektíva a hazai fiatalok számára az infokommunikációs szektorban.

”Ma már nincsenek határok, miért mennének el a fiatalok?” – teszi fel a kérdést Bojár Gábor, a Graphisoft társalapítója.

  • Eduline

Mi kell ahhoz, hogy Magyarországon egy infokommunikációs szektorban működő vállalat sikeres legyen?

Ugyanaz, ami bármely más szektorban: szívósság és kitartás. A különbség abban mutatkozik meg, hogy itt a tehetséges munkatársak megszerzése kulcsfontosságú, a tőke ehhez képest másodlagos.

Amikor munkatársakat keresnek, milyen tulajdonságokat, milyen képzettséget tartanak szem előtt?

Számunkra a tehetség és a szakma iránt érzett szenvedély a legfontosabb szempont az új kollégák kiválasztásánál.

Miért lehet jó az Ön cégénél dolgozni, miért lehet vonzó munkahely?

Elsősorban a környezet, azaz a légkör és a fizikai környezet miatt. A vezetők és a kollégák egyaránt fontosnak tartják, és elismerik egymás teljesítményét, e mellett pedig a Graphisoft Parkba jó járni. Fontos, hogy már az első felvételi interjúnál az legyen az érzése a pályázónak, hogy mindennap ide szeretne járni, amikor pedig már velünk dolgozik, akkor az, hogy el sem tudná másutt képzelni a szakmai életét.

Mindamellett munkatársaink rugalmas munkaidőben dolgozhatnak, ráadásul sport és egyéb kikapcsolódási lehetőségek is helyben elérhetőek számukra. Ezért fektettünk ennyi figyelmet a Park kialakítására, és tíz év után nyugodtan mondhatom, megérte.

Mi lehet vonzó ebben a szakmában egy mai fiatal számára és hogyan lehet valaki sikeres ebben a szakmában?

Nem nagyon kell bizonygatni: az informatikai szakmáé a jövő. Ügyvédek, bankárok jönnek-mennek, de a matematika a legállandóbb, legmaradandóbb tudomány, és nem mellékesen az infokommunikáció alapja is.

Az informatikai képzés és a szakma által kínált lehetőségeket az Informatikai Vállalkozások Szövetségének weboldala, a szuletettinformatikus.eu mutatja be részletesen
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.