ESDP orientációs kurzus a ZMNE szervezésében (x)

Az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (European Security and Defence College, ESDC) égisze alatt február 2-6-án, Brüsszelben került sor a 15. ESDP orientációs kurzusra

  • Eduline

Az Akadémiát, amely mindössze egy kis titkárságból álló „virtuális” oktatási intézmény, az Európai Unió annak érdekében hozta létre, hogy hozzájáruljon egy közös, európai stratégiai gondolkodás kialakításához az európai biztonság- és védelempolitikát (ESDP) érintő kérdésekben. E cél elérésében az Akadémia egyik fő tevékenysége hagyományosan az úgynevezett orientációs kurzusok szervezése, amelyeken a tagállamok, az uniós intézmények, meghívott harmadik államok és nemzetközi intézmények olyan képviselői kapnak egy hetes alapképzést az európai biztonság- és védelempolitikáról, akik munkájuk során részben vagy teljes mértékben az ESDP-vel foglalkoznak. Mivel az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia sem megfelelő apparátussal, sem saját oktatói bázissal nem rendelkezik, akadémiai tanéveit a tagállamok „töltik fel” kurzusokkal, amelyek szervezésében az ESDC egyfajta brüsszeli közvetítő szerepét játssza.

Az idei tanév négy orientációs kurzusa közül a harmadik szervezésének feladatát Magyarország felajánlása értelmében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kapta; az ESDC fennállása óta ez volt a második eset, hogy Magyarország közreműködött orientációs tanfolyam szervezésben. A tanfolyam tudományos vezetője Prof. Dr. Gazdag Ferenc, a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék vezetője volt; a tanfolyamot kurzusigazgatóként Dr. Ujj András ezredes, tudományos rektorhelyettes irányította a helyszínen, segítői Takács Judit, a ZMNE SVKI tudományos munkatársa, valamint Forgács Balázs főhadnagy, a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék tanára voltak. A kurzus 61 hallgatója közül tízen különböző EU-intézményektől, négyen harmadik államokból érkeztek, a többiek 21 uniós tagállamot képviseltek.

Az előadók elsősorban az európai kül-, biztonság- és védelempolitikában érintett brüsszeli uniós szervek munkatársai voltak. A szervezők – annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a tanfolyam magyar szervezésének tényét – három magyar előadót is felkértek. Horváth Gábor dandártábornok, az EU katonai törzsének koncepciókkal és képességfejlesztéssel foglalkozó igazgatója az ESDP katonai struktúráiról; Martinusz Zoltán, a Magyarország NATO melletti nagykövete az EU-NATO kapcsolatokról, Varga Imre szarajevói magyar nagykövet pedig az EU bosznia-hercegovinai tevékenységéről tartott előadást.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.