Az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia (European Security and Defence College, ESDC) égisze alatt február 2-6-án, Brüsszelben került sor a 15. ESDP orientációs kurzusra
Az Akadémiát, amely mindössze egy kis titkárságból álló „virtuális” oktatási intézmény, az Európai Unió annak érdekében hozta létre, hogy hozzájáruljon egy közös, európai stratégiai gondolkodás kialakításához az európai biztonság- és védelempolitikát (ESDP) érintő kérdésekben. E cél elérésében az Akadémia egyik fő tevékenysége hagyományosan az úgynevezett orientációs kurzusok szervezése, amelyeken a tagállamok, az uniós intézmények, meghívott harmadik államok és nemzetközi intézmények olyan képviselői kapnak egy hetes alapképzést az európai biztonság- és védelempolitikáról, akik munkájuk során részben vagy teljes mértékben az ESDP-vel foglalkoznak. Mivel az Európai Biztonsági és Védelmi Akadémia sem megfelelő apparátussal, sem saját oktatói bázissal nem rendelkezik, akadémiai tanéveit a tagállamok „töltik fel” kurzusokkal, amelyek szervezésében az ESDC egyfajta brüsszeli közvetítő szerepét játssza.
Az idei tanév négy orientációs kurzusa közül a harmadik szervezésének feladatát Magyarország felajánlása értelmében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kapta; az ESDC fennállása óta ez volt a második eset, hogy Magyarország közreműködött orientációs tanfolyam szervezésben. A tanfolyam tudományos vezetője Prof. Dr. Gazdag Ferenc, a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék vezetője volt; a tanfolyamot kurzusigazgatóként Dr. Ujj András ezredes, tudományos rektorhelyettes irányította a helyszínen, segítői Takács Judit, a ZMNE SVKI tudományos munkatársa, valamint Forgács Balázs főhadnagy, a Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék tanára voltak. A kurzus 61 hallgatója közül tízen különböző EU-intézményektől, négyen harmadik államokból érkeztek, a többiek 21 uniós tagállamot képviseltek.
Az előadók elsősorban az európai kül-, biztonság- és védelempolitikában érintett brüsszeli uniós szervek munkatársai voltak. A szervezők – annak érdekében, hogy hangsúlyozzák a tanfolyam magyar szervezésének tényét – három magyar előadót is felkértek. Horváth Gábor dandártábornok, az EU katonai törzsének koncepciókkal és képességfejlesztéssel foglalkozó igazgatója az ESDP katonai struktúráiról; Martinusz Zoltán, a Magyarország NATO melletti nagykövete az EU-NATO kapcsolatokról, Varga Imre szarajevói magyar nagykövet pedig az EU bosznia-hercegovinai tevékenységéről tartott előadást.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
