Minden eddiginél nagyobb érdeklődés volt az idei Educatio kiállításon

Két nap, 10 000 m2, 40 000 látogató, 60 előadás, 116 hazai és 35 nemzetközi kiállító - ez az Educatio 2009 Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás gyors mérlege. A kínálat lenyűgöző volt, a felsőoktatási intézmények egymást túlszárnyalva igyekeztek megtenni mindent, hogy minél többen válasszák őket.

  • Eduline

Az egyetemek és főiskolák minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektettek a látogatók elkápráztatására: a színes és látványos standok bemutatókkal, kuriózumokkal hívogatták a látogatókat.  A Semmelweis Egyetem ingyenes fogászati rendeléssel várta az érdeklődőket, míg a Károly Róbert Főiskola egy egyedülálló, ún. Passzív Ház makettel hívta fel a figyelmet a fenntartható gazdálkodás, valamint az alternatív energiahasznosítás fontosságára. 

Bízva a kötetlen beszélgetések meggyőző erejében, az intézmények idén különös figyelmet fordítottak arra, hogy hallgatóik személyes tapasztalatikról is tájékoztatni tudják az érdeklődőket.

A tavalyi évhez hasonlóan, a külföldi kiállítók ezúttal is szép számmal vonultak fel, jelezve, hogy a magyar hallgató a nemzetközi piacon nagy érték.

Nagy volt az érdeklődés a gyakorlati képzések iránt, de folytatva az elmúlt évek tendenciáját, továbbra is a jogi, idegenforgalmi, gazdasági és kommunikációs szakok, illetve a nagy múlttal rendelkező fővárosi és vidéki egyetemek vezetik a népszerűségi listát.

Az Educatio Kht. standjain is sok látogató megfordult. Az ügyfélszolgálati pultnál a jelentkezéssel-felvételivel kapcsolatos kérdésekre kaptak választ a felvételizők. Nagy sikernek örvendett többek között az informatikai oktatásban résztvevő LEGO robotokat bemutató terepasztal, illetve az ’Interaktív kalandozás a sötétben’ elnevezésű, esélyegyenlőségi program egyaránt, amely során a látókat vakok navigálták.

Jövőre a rendezvény a 10.  évfordulóját ünnepli, így az ideinél még nagyobb szabású kiállítás várja majd az érdeklődőket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.