Nevet változtat és profilt bővít a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi kara

2009 januárjától Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar néven folytatja működését a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara. A névváltoztatást elsősorban az indokolta, hogy az intézmény – képzési hagyományainak megőrzésével párhuzamosan – megkezdte egy új oktatási profil kialakítását, melynek keretében több új szak, köztük mesterszak elindítása is várható.

  • Eduline
Az elmúlt évek során a képzési kínálat terén bekövetkezett fejlődés tette aktuálissá a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar nevének megváltoztatását, fejti ki Dr. Kovácsné Dr. Bakosi Éva, az immáron Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar dékánja. Az intézmény ezentúl nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a humánerőforrás szakemberképzés területére, melynek köszönhetően az alapfokú képzés (andragógia BA) mellett 2009 februárjában 80 hallgatóval elindul az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzés is.

A Debreceni Egyetem további új szakokat is tervez Hajdúböszörményben. Az intézmény szakmai kompetenciája megalapozza a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak jövőbeni elindítását, de a tervek között szerepel a szociálpedagógiai MA szak akkreditálása, illetve a Neveléstudományi Intézettel közösen a neveléstudomány MA képzés újabb szakirányának bevezetése is.

A kar az újításokkal párhuzamosan természetesen törekszik képzési hagyományainak megőrzésére, így továbbra is kiemelt figyelmet fordít a gyermeknevelés (óvodapedagógus BA, csecsemő-, gyermeknevelő-gondozó FSZ), valamint a szociális gondoskodás (szociálpedagógia BA) ismereteinek, gyakorlatának átadására is.

A névvel együtt változik azonban a kar oktatói összetételei is, hiszen sok pedagógus éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt. „Most a generációváltás időszakát éljük. A nagy elődök követendő mintát hagytak örökül, hiányukkal egy ideig még számolnunk kell. Ez a helyzet ugyanakkor új utakat nyit a humánerőforrás fejlődésében is. A fiatal, feltörekvő generáció közül többen már rendelkeznek tudományos fokozattal, 2009-ben várhatóan 5 fő, 2010-ben pedig további 4 fő szerzi meg a tudományos minősítést, így biztosítva a képzés magas színvonalának folyamatosságát.” – hangsúlyozza Dr. Kovácsné Dr. Bakosi Éva dékán.
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.