Nevet változtat és profilt bővít a Debreceni Egyetem hajdúböszörményi kara

2009 januárjától Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar néven folytatja működését a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara. A névváltoztatást elsősorban az indokolta, hogy az intézmény – képzési hagyományainak megőrzésével párhuzamosan – megkezdte egy új oktatási profil kialakítását, melynek keretében több új szak, köztük mesterszak elindítása is várható.

  • Eduline
Az elmúlt évek során a képzési kínálat terén bekövetkezett fejlődés tette aktuálissá a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar nevének megváltoztatását, fejti ki Dr. Kovácsné Dr. Bakosi Éva, az immáron Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar dékánja. Az intézmény ezentúl nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a humánerőforrás szakemberképzés területére, melynek köszönhetően az alapfokú képzés (andragógia BA) mellett 2009 februárjában 80 hallgatóval elindul az emberi erőforrás tanácsadó mesterképzés is.

A Debreceni Egyetem további új szakokat is tervez Hajdúböszörményben. Az intézmény szakmai kompetenciája megalapozza a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak jövőbeni elindítását, de a tervek között szerepel a szociálpedagógiai MA szak akkreditálása, illetve a Neveléstudományi Intézettel közösen a neveléstudomány MA képzés újabb szakirányának bevezetése is.

A kar az újításokkal párhuzamosan természetesen törekszik képzési hagyományainak megőrzésére, így továbbra is kiemelt figyelmet fordít a gyermeknevelés (óvodapedagógus BA, csecsemő-, gyermeknevelő-gondozó FSZ), valamint a szociális gondoskodás (szociálpedagógia BA) ismereteinek, gyakorlatának átadására is.

A névvel együtt változik azonban a kar oktatói összetételei is, hiszen sok pedagógus éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt. „Most a generációváltás időszakát éljük. A nagy elődök követendő mintát hagytak örökül, hiányukkal egy ideig még számolnunk kell. Ez a helyzet ugyanakkor új utakat nyit a humánerőforrás fejlődésében is. A fiatal, feltörekvő generáció közül többen már rendelkeznek tudományos fokozattal, 2009-ben várhatóan 5 fő, 2010-ben pedig további 4 fő szerzi meg a tudományos minősítést, így biztosítva a képzés magas színvonalának folyamatosságát.” – hangsúlyozza Dr. Kovácsné Dr. Bakosi Éva dékán.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.