A fiatalok nem akarnak politikai és dokumentumműsorokat készíteni

Három héttel meghosszabbította a Dunaújvárosi Főiskola A Média Rólad Szól pályázat leadási határidejét. Az eddig beérkezett anyagok alapján úgy tűnik, sokan szeretnének a médiában dolgozni, de a fiatalokat nem érdeklik a politikai, dokumentarista jellegű és riportműsorok - tájékoztatta az Edupress-t az intézmény.

  • Edupress

A meglepően magas érdeklődésre való tekintettel a Dunaújvárosi Főiskola kitolta A média Rólad szól pályázat leadásának határidejét január 30-ára. Sváby András a Déri János Kommunikációs Intézet alapítója és volt igazgatója elmondta: nagyon sok jó és komolyan vehető anyag érkezett a diákoktól. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok fiatal szeretne a médiában dolgozni, sokan képzelik el magukat képernyőn vagy háttérmunkásként. Akik tisztában vannak a pálya buktatóival és azzal, hogy milyen felkészültségű szakembereket várnak a népszerű és sikeres médiáknál, azok tudatosan készülnek a pályára - mondta.

Edupress
A pályázóknak egy szabadon választott rádiós vagy televíziós műsorterv szinopszisát kell beküldeniük. A főiskola tájékoztatása szerint az eddig beérkezett anyagok témaválasztás és kreativitás tekintetében meglehetősen széles skálán mozognak, de a legtöbben a könnyedebb, szórakoztató műfajban látják a kiugrási lehetőséget. Újszerű valóságshow-elképzelések, bulvár és magazinműsorok, vetélkedők tervei szép számmal érkeztek, de figyelemreméltóan magas a kulturális műsortervek száma is.

Hiányzik viszont a politika, az elemző jellegű riport- és háttérműsor.Kuna Tibor a Young & Partners vezető tanácsadója, a zsűri elnöke elmondta, a pályázat valóban remek lehetőség a kiugrásra, hiszen a nyertes pályázatokat készítő diákok az ország egyik legfelszereltebb stúdiójában készíthetik el műsortervüket, az elkészült anyagot pedig a Cool Tv, várhatóan jövő ősszel, levetíti.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.