Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, jelentősen csökkentik esélyüket a rövidlátás kialakulására – mely azóta gyakori látásprobléma, mióta intenzív iskolai tevékenységet végez az emberiség.
A házon kívül történő játék és foglalkozás drámaian csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyerekek rövidlátóvá váljanak – mutatja egy kutatás. Elég napi 2-3 óra a szabadlevegő alatt, és megfeleződik az esély arra, hogy kialakuljon a látásprobléma. A myopia leggyakrabban már a gyerekkorban kifejlődik, ám számos felnőtt korú látása romlik, mihelyst irodai munkába kezd.
Általános elképzelés, hogy a számítógép-használat, a tévézés, valamint az elégtelen fénymennyiség mellett történő olvasás okozza a rövidlátást. Az ausztrál kormány kutatói szerint azonban a napfény hatására a szervezetben termelődő kémiai anyagok előzik meg a szemgolyó eltorzulását – amely a legtöbb esetben az éleslátás elvesztéséért okolható.
A vizsgálati munka során ausztráliai és szingapúri 6-7 éves diákok szokásait és látásélességét hasonlították össze. Mint kiderült: a szingapúri tanulók harminc százaléka volt rövidlátó – amely tízszer több mint az ausztrál arány. Hasonlóak voltak az eredmények, mikor az elemzést csak kínai diákokra korlátozták, amely azt jelenti, hogy a különbségek nem magyarázhatóak kizárólag a genetikával.
Mindenesetre, minkét vizsgálati csoport hasonló mennyiségű időt töltött olvasással, tévézéssel, és videojátékokkal. A különbség annyi volt, hogy az ausztrál gyerekek átlagosan két órát a szabad levegőn töltöttek – kilencven perccel többet, mint ázsiai társaik.
Ian Morgan, az ausztrál Research Council's Vision Centre professzora szerint gyors ütemben nő a rövidlátó gyerekek száma a városi társadalmakban világszerte – és a szembetűnő közös tényező az egyre kevesebb házon kívüli időtöltés. „Az elképzelés, miszerint a rövidlátás oka, hogy a szemeket túl sokat használjuk közeli munkához, például olvasáshoz, csupán néhány száz évig volt népszerű – a legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szabad levegőn töltött idő sokkal fontosabb faktor.”
Morgan professzor úgy véli, hogy a természetes fény – amely akár több százszor is erősebb lehet, mint a belső világítások – kiváltja a dopamin termelődését. Naponta csupán két-három óra a friss levegőn képes akár megfelezni a gyakori probléma esélyét. Ez az anyag ugyanis megakadályozza a szemgolyó átformálódását, és a myopia kialakulását. Tény, az indiai és amerikai elemzések is hasonló következtetésekre jutottak.
A Sydney-ben élő gyerekeken tavaly végzett vizsgálat egyértelműen leszögezi: akik több időt töltenek a szabadban, azok látása élesebb. Ebből következik, hogy háromórányi természetes fény napi átlagban jelentősen csökkentheti a kockázatát a rövidlátás kialakulásának. Morgan professzor szerint az emberek alapból távolra is élesen látnak, a rövidlátás drámai gyakorisága akkor kezdődött, mikor intenzív iskolai foglalkozásokba kezdünk, és egyre kevesebb időt töltöttünk a friss levegőn.
„Egyes Kelet-Ázsiai városokban a probléma a tanulók 80-90 százalékát is érinti – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok pedig aggódnak” – mondta.
Dr. Kathryn Rose kutató hozzátette: „Bizonyítékaink egyértelművé teszik, hogy a kulcstényező a szabadban eltöltött idő – függetlenül attól, hogy ilyenkor piknikezünk, vagy sportolunk. Minden külső tevékenység megóvja a szemeket attól, hogy formájukban változás álljon be – mely a myopia egyik fő oka.”
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
