Azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, jelentősen csökkentik esélyüket a rövidlátás kialakulására – mely azóta gyakori látásprobléma, mióta intenzív iskolai tevékenységet végez az emberiség.
A házon kívül történő játék és foglalkozás drámaian csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyerekek rövidlátóvá váljanak – mutatja egy kutatás. Elég napi 2-3 óra a szabadlevegő alatt, és megfeleződik az esély arra, hogy kialakuljon a látásprobléma. A myopia leggyakrabban már a gyerekkorban kifejlődik, ám számos felnőtt korú látása romlik, mihelyst irodai munkába kezd.
Általános elképzelés, hogy a számítógép-használat, a tévézés, valamint az elégtelen fénymennyiség mellett történő olvasás okozza a rövidlátást. Az ausztrál kormány kutatói szerint azonban a napfény hatására a szervezetben termelődő kémiai anyagok előzik meg a szemgolyó eltorzulását – amely a legtöbb esetben az éleslátás elvesztéséért okolható.
A vizsgálati munka során ausztráliai és szingapúri 6-7 éves diákok szokásait és látásélességét hasonlították össze. Mint kiderült: a szingapúri tanulók harminc százaléka volt rövidlátó – amely tízszer több mint az ausztrál arány. Hasonlóak voltak az eredmények, mikor az elemzést csak kínai diákokra korlátozták, amely azt jelenti, hogy a különbségek nem magyarázhatóak kizárólag a genetikával.
Mindenesetre, minkét vizsgálati csoport hasonló mennyiségű időt töltött olvasással, tévézéssel, és videojátékokkal. A különbség annyi volt, hogy az ausztrál gyerekek átlagosan két órát a szabad levegőn töltöttek – kilencven perccel többet, mint ázsiai társaik.
Ian Morgan, az ausztrál Research Council's Vision Centre professzora szerint gyors ütemben nő a rövidlátó gyerekek száma a városi társadalmakban világszerte – és a szembetűnő közös tényező az egyre kevesebb házon kívüli időtöltés. „Az elképzelés, miszerint a rövidlátás oka, hogy a szemeket túl sokat használjuk közeli munkához, például olvasáshoz, csupán néhány száz évig volt népszerű – a legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, hogy a szabad levegőn töltött idő sokkal fontosabb faktor.”
Morgan professzor úgy véli, hogy a természetes fény – amely akár több százszor is erősebb lehet, mint a belső világítások – kiváltja a dopamin termelődését. Naponta csupán két-három óra a friss levegőn képes akár megfelezni a gyakori probléma esélyét. Ez az anyag ugyanis megakadályozza a szemgolyó átformálódását, és a myopia kialakulását. Tény, az indiai és amerikai elemzések is hasonló következtetésekre jutottak.
A Sydney-ben élő gyerekeken tavaly végzett vizsgálat egyértelműen leszögezi: akik több időt töltenek a szabadban, azok látása élesebb. Ebből következik, hogy háromórányi természetes fény napi átlagban jelentősen csökkentheti a kockázatát a rövidlátás kialakulásának. Morgan professzor szerint az emberek alapból távolra is élesen látnak, a rövidlátás drámai gyakorisága akkor kezdődött, mikor intenzív iskolai foglalkozásokba kezdünk, és egyre kevesebb időt töltöttünk a friss levegőn.
„Egyes Kelet-Ázsiai városokban a probléma a tanulók 80-90 százalékát is érinti – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok pedig aggódnak” – mondta.
Dr. Kathryn Rose kutató hozzátette: „Bizonyítékaink egyértelművé teszik, hogy a kulcstényező a szabadban eltöltött idő – függetlenül attól, hogy ilyenkor piknikezünk, vagy sportolunk. Minden külső tevékenység megóvja a szemeket attól, hogy formájukban változás álljon be – mely a myopia egyik fő oka.”
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
