Női mérnök-hiány: az oktatási gyakorlat okozza?

A Missouri Egyetem legújabb kutatása rávilágít arra, miért veszt részt kevesebb nő a mérnöki képzésben, mint férfi.

  • Eduline
Ahogy egyre fokozódik az igény a mérnökökre, a pedagógusokat és az ipar meghatározó szereplőit úgy foglalkoztatja, vajon hogyan tudnák a nők számára is vonzóvá tenni ezt a hagyományosan férfifoglalkozást. A Missouri Egyetem legújabb kutatása szerint a mérnöki képzés tananyaga, valamint az olyan gátak, mint a hatékonysági meggyőződés, vagy az elfogadás érzése, akadályozhatják a nők sikerét a túlsúlyban férfiak uralta mérnöki tudományokban.

Ahhoz, hogy megértsék, miért vesz részt kevés nő a mérnöki képzésekben, a MU kutatói megvizsgálták az önhatékonyság szerepét, azaz a tanulók saját cselekvési-eredményességi tudatát: mennyire biztosak abban, hogy képesek végrehajtani egy olyan cselekvési folyamatot, amely során produkálni kell az elvárt eredményt. A kutatási eredmények leszögezik, hogy a hatékonysági meggyőződés érzésének erősítése - különösen az alulreprezentált női tanulók esetében - segíthet csak a tanulókat benntartani és siker-élményüket megőrizni a mérnöki szakokon.

„A hatékonyság minden helyzetre vonatkozik; de a konstruktív műveletek megválasztásában és végrehajtásában kifejezetten fontos azoknál az eseteknél, amelyekben korlátozódhat a kívánt végeredmény sikeres elérése” – mondta Rose Marra, a MU tanárképzőjének informatika és tanulási technikákkal foglalkozó professzora. „A mérnöki munkában ezek a korlátok lehetnek a negatív sztereotípiák, a hallgatók vagy a tantestület által okozott elbátortalanodás, vagy a matematikai analízis vizsgán elért kevésbé jó eredmények.”

A tanulmányban Marra 196 felsőoktatási képzésben részt vevő női mérnök-hallgatót vizsgált egy kétéves perióduson keresztül öt amerikai állami intézményben. A kutatók sorra vették a tanulók mérnöki pályával kapcsolatos várakozásait, önhatékonyságukat, az elfogadottság-érzésüket, problémamegoldó képességüket és matematikai eredményeik hatékonyságát. Ezek összesített értékelésével ugyanis jobban kifejezhetővé vált a tanulók teljes hatékonysági meggyőződésének mértéke.

„Összehasonlítottuk a tanulók minősítését minden évfolyamból. Az eredmények azt mutatják, hogy néhány női tanuló esetében az önhatékonyság során pozitív folyamatok mérhetők, de jelentős csökkenés volt megfigyelhető az elfogadottság-érzésük alakulásában” - mondta Marra. „Reméljük, hogy kutatási eredményeink hatással lesznek a mérnöki képzés gyakorlatára is, az osztálytermen kívül egyaránt, mely a leginkább befolyásolja a nők mérnöki tanulmányainak sikerességét.”

Marra – a „Mérnöki képzésben résztvevő női hallgatók és az önhatékonyság: átfogó felmérés a női mérnök-tanulók hatékonysági meggyőződéséről” címet viselő – tanulmánya, mely a mérnöki szaklap, a Journal of Engineering Education januári számában jelent meg, azt is feltárta, hogy bizony kapcsolat van a nemzetiségi hovatartozás és az elfogadottság érzése között – ám ezt az eredményt a jövőben további, részletes vizsgálatnak is aláveti a szakember.
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.