Minőségi változás a gyógyszerészképzésben

Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának aktív szerepe van a szakma sikerében.

  • Eduline
A gyógyszerészi gondozás intézményének meghonosítását kezdeményező Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar a gyógyszerész szakma népszerűségének növekedését, a hallgatói összetétel minőségének további javulását és a betegközpontú gyógyszerészeti szemlélet elterjedését várja a parlament által decemberben megszavazott gyógyszerészdoktori címtől.

A felsőoktatási törvény decemberben megszületett módosítása értelmében a magyar egyetemeken gyógyszerészi diplomát szerzőket, illetve korábban gyógyszerészi oklevelet szerzetteket is megilleti mostantól a doktori cím. A határozattal hosszú évtizedek előkészítő munkája zárult le, melyben a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, mint az ország egyik legjobb gyógyszerészképző intézete mindvégig aktív, kezdeményező szerepet játszott.

A doktori cím elnyerésében ugyanis, komoly jelentőséggel bírt az úgynevezett gyógyszerészi gondozás intézménye, amely a – gyógyszerközpontú gyógyszerészet helyett – a betegközpontú gyógyszerészetre helyezi a hangsúlyt. Ennek keretében a patikusok a vények kiadásán, a készítmények kikeverésén és a tanácsadáson túl például vércukorszintet, koleszterint és vérnyomást is mérnek. A gyógyszerészeti gondozás meghonosítása céljából – a hazai képzőhelyek közül elsőként – a Szegedi Tudományegyetem létrehozta a Klinikai Gyógyszerészeti Intézetet, ahol 2000 óta önálló tárgyként oktatják a gyógyszerészi gondozást, és tankönyv is született a kar tudományos műhelyében.

„A gyógyszerésztársadalom régi vágya teljesült ezzel a döntéssel, hiszen az országgyűlés ezzel elismerte, hogy a gyógyszerészek ugyanolyan fontos részesei a gyógyítási folyamatnak, az egészségtudományoknak, mint az orvosok vagy a fogorvosok. A doktori cím használatának lehetősége nagyban erősítheti a szakma presztízsét, népszerűségét. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomát szerzők átlagosan három-négy álláslehetőség közül válogathatnak, így mindenképpen azt várom, hogy az igazán tehetséges diákok közül egyre többen választanak majd bennünket” – hangsúlyozta Fülöp Ferenc akadémikus, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.