Amikor egyszerre van munkerőhiány és munkanélküliség

Egy-egy szakmán belül a munkanélküliség mellett Magyarországon munkaerõhiány is van. Az azonos szakmában egyszerre jelenlevõ munkaerõ-kereslet és kínálat - bár bizonyos szintje természetes és elkerülhetetlen - vitathatatlanul munkaerõ-piaci feszültségeket és veszteségeket okoz.

  • Eduline

A kutatás célja a jelenségkört meghatározó általános és szakmaspecifikus okok feltárása, és annak meghatározása, hogy mely területeken, szakmákban jelentkeznek a strukturális problémák.

Kiemelten foglalkoztunk azzal, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ. Vizsgálatunk fontos megállapítása, hogy - az általános vélekedéssel ellentétben - a jelenség oka nem elsõsorban az, hogy az adott területen elhelyezkedni kívánók kompetenciái nem felelnek meg a munkaadók elvárásainak.

A rendelkezésre álló adatok, elemzések áttekintése azt igazolja, hogy a jelenség egy része látszólagos, a számbavétel módszertani problémáiból, az adatok hibás értelmezésébõl fakad. Különösen félrevezetõ lehet a pályaelhagyás figyelmen kívül hagyása. A számbavételi hibák azt eredményezik, hogy a szakmai, szakpolitikai köztudatban a jelenség valós súlyát meghaladó becslések jellemzõek.

A pályaelhagyást, illetve az elhelyezkedési problémákat a szakképzésnél nagyobb mértékben befolyásolja a gazdasági/társadalmi környezet: a szakmák presztízse, a kereseti lehetõségek, a munkakörülmények, a legális elhelyezkedés nehézségei, a területi egyenlõtlenségek. Nem elhanyagolható szerepet játszanak az egyéni életúttal, családdal, egészséggel összefüggõ gondok, valamint a munkaerõ immobilitása.Az egyidejû hiány és többlet emellett az információs csatornák nem megfelelõ mûködését is jelzi.

Kutatásunk alapfeladata annak mérlegelése, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ.

Az életút szemléletû pályaorientáció, a kulcskompetenciák, a szakmaválasztás, a gyakorlati oktatás azok a kérdések, amelyek a vizsgált jelenség alakulásában a képzés oldaláról a leginkább fontosak. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban. A hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák elõrejelzése a jövõ útja. A foglalkoztatást elõsegítõ képzéseknél a források megfelelõ hasznosulásához megfelelõ szolgáltatásokra, komplex, egyénre szabott programokra van szükség.

A

tanulmány összefoglalója

letölthető a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. honlapjáról

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.