Amikor egyszerre van munkerőhiány és munkanélküliség

Egy-egy szakmán belül a munkanélküliség mellett Magyarországon munkaerõhiány is van. Az azonos szakmában egyszerre jelenlevõ munkaerõ-kereslet és kínálat - bár bizonyos szintje természetes és elkerülhetetlen - vitathatatlanul munkaerõ-piaci feszültségeket és veszteségeket okoz.

  • Eduline
A kutatás célja a jelenségkört meghatározó általános és szakmaspecifikus okok feltárása, és annak meghatározása, hogy mely területeken, szakmákban jelentkeznek a strukturális problémák.

Kiemelten foglalkoztunk azzal, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ. Vizsgálatunk fontos megállapítása, hogy - az általános vélekedéssel ellentétben - a jelenség oka nem elsõsorban az, hogy az adott területen elhelyezkedni kívánók kompetenciái nem felelnek meg a munkaadók elvárásainak.

A rendelkezésre álló adatok, elemzések áttekintése azt igazolja, hogy a jelenség egy része látszólagos, a számbavétel módszertani problémáiból, az adatok hibás értelmezésébõl fakad. Különösen félrevezetõ lehet a pályaelhagyás figyelmen kívül hagyása. A számbavételi hibák azt eredményezik, hogy a szakmai, szakpolitikai köztudatban a jelenség valós súlyát meghaladó becslések jellemzõek.

A pályaelhagyást, illetve az elhelyezkedési problémákat a szakképzésnél nagyobb mértékben befolyásolja a gazdasági/társadalmi környezet: a szakmák presztízse, a kereseti lehetõségek, a munkakörülmények, a legális elhelyezkedés nehézségei, a területi egyenlõtlenségek. Nem elhanyagolható szerepet játszanak az egyéni életúttal, családdal, egészséggel összefüggõ gondok, valamint a munkaerõ immobilitása.Az egyidejû hiány és többlet emellett az információs csatornák nem megfelelõ mûködését is jelzi.

Kutatásunk alapfeladata annak mérlegelése, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ.

Az életút szemléletû pályaorientáció, a kulcskompetenciák, a szakmaválasztás, a gyakorlati oktatás azok a kérdések, amelyek a vizsgált jelenség alakulásában a képzés oldaláról a leginkább fontosak. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban. A hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák elõrejelzése a jövõ útja. A foglalkoztatást elõsegítõ képzéseknél a források megfelelõ hasznosulásához megfelelõ szolgáltatásokra, komplex, egyénre szabott programokra van szükség.

A tanulmány összefoglalója letölthető a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. honlapjáról
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.