Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Egy-egy szakmán belül a munkanélküliség mellett Magyarországon munkaerõhiány is van. Az azonos szakmában egyszerre jelenlevõ munkaerõ-kereslet és kínálat - bár bizonyos szintje természetes és elkerülhetetlen - vitathatatlanul munkaerõ-piaci feszültségeket és veszteségeket okoz.
A kutatás célja a jelenségkört meghatározó általános és szakmaspecifikus okok feltárása, és annak meghatározása, hogy mely területeken, szakmákban jelentkeznek a strukturális problémák.
Kiemelten foglalkoztunk azzal, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ. Vizsgálatunk fontos megállapítása, hogy - az általános vélekedéssel ellentétben - a jelenség oka nem elsõsorban az, hogy az adott területen elhelyezkedni kívánók kompetenciái nem felelnek meg a munkaadók elvárásainak.
A rendelkezésre álló adatok, elemzések áttekintése azt igazolja, hogy a jelenség egy része látszólagos, a számbavétel módszertani problémáiból, az adatok hibás értelmezésébõl fakad. Különösen félrevezetõ lehet a pályaelhagyás figyelmen kívül hagyása. A számbavételi hibák azt eredményezik, hogy a szakmai, szakpolitikai köztudatban a jelenség valós súlyát meghaladó becslések jellemzõek.
A pályaelhagyást, illetve az elhelyezkedési problémákat a szakképzésnél nagyobb mértékben befolyásolja a gazdasági/társadalmi környezet: a szakmák presztízse, a kereseti lehetõségek, a munkakörülmények, a legális elhelyezkedés nehézségei, a területi egyenlõtlenségek. Nem elhanyagolható szerepet játszanak az egyéni életúttal, családdal, egészséggel összefüggõ gondok, valamint a munkaerõ immobilitása.Az egyidejû hiány és többlet emellett az információs csatornák nem megfelelõ mûködését is jelzi.
Kutatásunk alapfeladata annak mérlegelése, mennyire függ a képzés különbözõ összetevõitõl a munkanélküliség és munkaerõhiány egyidejûségének paradoxonja, illetve hogy ez oktatáspolitikai eszközökkel mennyire kezelhetõ.
Az életút szemléletû pályaorientáció, a kulcskompetenciák, a szakmaválasztás, a gyakorlati oktatás azok a kérdések, amelyek a vizsgált jelenség alakulásában a képzés oldaláról a leginkább fontosak. A hagyományos szakképzettségekben való gondolkodás túl merev és statikus a mai világban. A hiány-szakképesítések meghatározása helyett a kívánatos kompetenciák elõrejelzése a jövõ útja. A foglalkoztatást elõsegítõ képzéseknél a források megfelelõ hasznosulásához megfelelõ szolgáltatásokra, komplex, egyénre szabott programokra van szükség.
A
letölthető a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. honlapjáról
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).