Tajvanon és Új-Zélandon sanyargatják a legtöbb gyereket.
Eduline
Közel negyven országot rangsorolt egy friss nemzetközi felmérés abból a szempontból, hogy hol éri a legtöbb bántalmazás az általános iskolás gyerekeket. Erőszakoskodásnak számított, ha egy diák ellopott valamit a másiktól, megütötte, egyéb sérülést okozott, kizárt, kigúnyolt, vagy olyat tett, amit a társa nem akart.A matematikai és természettudományi képességeket is felmérő TIMSS (Trends In International Mathematics And Science Study) jelentés szerint a tunéziai diákok 77 százalékát, míg az új-zélandiak 75 százalékát zaklatták az elmúlt egy hónapban. Ez idő alatt az előbb felsorolt bántalmazások közül legalább három vagy több formájának a tajvani diákok 35 százaléka, míg az új-zélandi tanulók 33 százaléka esett áldozatául.Új-Zélandnak kifejezetten kellemetlen, hogy míg a nebulóit sanyargatják, addig az ország Kazahsztán mögött kullogva, a TIMSS-féle nemzetközi átlagot sem éri el matematikában.Ausztrália szintén rossz helyen végzett: tanulóinak 70 százaléka számolt be a bántalmazás valamilyen formájáról a hónap során, 26 százalékuk pedig legalább három változatáról.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.