Tajvanon és Új-Zélandon sanyargatják a legtöbb gyereket.
Eduline
Közel negyven országot rangsorolt egy friss nemzetközi felmérés abból a szempontból, hogy hol éri a legtöbb bántalmazás az általános iskolás gyerekeket. Erőszakoskodásnak számított, ha egy diák ellopott valamit a másiktól, megütötte, egyéb sérülést okozott, kizárt, kigúnyolt, vagy olyat tett, amit a társa nem akart.A matematikai és természettudományi képességeket is felmérő TIMSS (Trends In International Mathematics And Science Study) jelentés szerint a tunéziai diákok 77 százalékát, míg az új-zélandiak 75 százalékát zaklatták az elmúlt egy hónapban. Ez idő alatt az előbb felsorolt bántalmazások közül legalább három vagy több formájának a tajvani diákok 35 százaléka, míg az új-zélandi tanulók 33 százaléka esett áldozatául.Új-Zélandnak kifejezetten kellemetlen, hogy míg a nebulóit sanyargatják, addig az ország Kazahsztán mögött kullogva, a TIMSS-féle nemzetközi átlagot sem éri el matematikában.Ausztrália szintén rossz helyen végzett: tanulóinak 70 százaléka számolt be a bántalmazás valamilyen formájáról a hónap során, 26 százalékuk pedig legalább három változatáról.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.