Hongkong, Szingapúr, a kínai Tajpej és Japán vezetik a matematikai listát.
Eduline
A Boston Egyetem kutatása szerint matematikában az ázsiaiak verhetetlenek. A térség diákjai ugyanis kiválóan teljesítettek a számtan és a természettudományok területén mind a negyedikes, mind a nyolcadikos szinten a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) felmérésben – hozta nyilvánosságra az eredményeket Michael O. Martin, a tanulmány vezetője.
Matematikában, a negyedikes szinten Hongkong és Szingapúr vezet, majd a kínai Tajpej és Japán folytatják a listát. Kazahsztán, Oroszország, Anglia, Lettország és Hollandia szintén jól teljesítettek. A nyolcadikos szinten kiemelkedő teljesítményt ért el a kínai Tajpej, Korea és Szingapúr, emellett Hongkong és Japán is kiváló eredményekkel büszkélkedhet. Lényeges szakadék volt az öt ázsiai ország, és a következő – hasonlóan teljesítő – csoport között, amelybe Magyarország, Anglia, Oroszország, és az USA tartozott bele.
A természettudományok területén a szingapúri és tajpeji diákok mindkét szinten listavezetők, negyedikben Szingapúr vezet, de dobogóra került még Tajpej és Hongkong. Míg Japán, Oroszország, Lettország, Anglia, USA, Magyarország, Olaszország és Kazahsztán ugyanúgy nagyon jó eredményeket produkáltak. Nyolcadikban szintén Szingapúr és Tajpej ért el csúcsteljesítményt, mögöttük Japánnal és Koreával. Anglia, Magyarország, valamint a csehek mellett Szlovénia, Hongkong, és Oroszország tanulói szintén megérdemlik az elismerést.
A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) a matematika és természettudomány nemzetközi rangadója, több mint hatvan ország 425 ezer tanulójának részvételével az egyik legnagyobb a világon. A 2007-es felmérésen minden ország, hozzávetőlegesen 150 iskolájának 4000 diákja mérte össze tudását. A jelentés emellett adatokat szolgáltat a TIMSS 1995, 1999 és 2003 felmérésben is részt vett országok negyedikes és nyolcadikos diákjainak tudásszintjéről.
„A TIMSS egyik nagy erőssége, hogy képes követni az oktatás területén végbemenő változásokat időről időre” – mondta Michael O. Martin igazgató, és Ina V.S. Mullis, a Boston Egyetem szakembere. „A trendekről begyűjtött információk nagyban segítik az irányelvek-kidolgozóit abban, hogy megértsék, milyen következményekkel járnak döntéseik.”
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
