Az Egyesült Királyság oktatási és kulturális kapcsolatokat építő nemzetközi szervezete szerint a brit egyetemek nyerhetnek a gazdasági válságon.
Mivel a gyengülő font hatására a tengerentúli diákok a brit oktatási intézmények mellett döntenek továbbtanulási kérdéseikben, az ország egyetemei nyerni fognak a gazdasági válságon – állítja a British Council.
Az Egyesült Királyság gazdaságához csak tandíj formájában 2,5 milliárd fonttal járulnak hozzá a külföldi tanulók – a brit egyetemek pedig mindinkább erre a bevételi forrásra támaszkodnak. Mindazonáltal, a tanulók számára a hitelválság egyet fog jelenteni a globális felsőoktatási piacon kialakuló ádáz versennyel.
A sterling esésének eredményeként egyre több indiai, kínai és nigériai tanul majd a szigetországban. A British Council előrejelzése szerint 2015-ig 26 százalékkal nő Nagy Britannia részesedése, szemben a versenytársak által 2006-ban jósolt 12,5 százalékkal. „Ez megerősíti azt a 2000 óta tartó trendet, mely során Anglia piaci részesedése tartós növekedésnek indult.”
Tehát, a gyengülő font vonzóvá teszi a brit oktatást, a tanulók globális számának növekedése pedig szintén azt eredményezi, hogy emelkedik az Egyesült Királyságban tanulók száma. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2010-re már 30 ezer indiai diák tanul a szigetországban, míg 2015-re ez meg is duplázódik.
„Indiában egyre nagyobb az igény a felsőoktatásra, az előre jelzések szerint ez pedig tovább erősödik az elkövetkezendő időszakban – köszönhetően a növekvő jövedelemszinteknek és a népességnek” – áll a jelentésben. Olyannyira, hogy 2015-re 8 százalékkal emelkedik az iskoláskorúak száma. Ráadásul, a felsőoktatás iránti igény csak fokozódik a gazdasági hanyatlásban, mivel az emberek úgy vélik: magasabb képzetséggel jobbak a kilátásaik.
Mindazonáltal, a globális oktatási piacon egyre erősebb a verseny, hiszen azok az országok, amelyekből eddig Britannia szívta fel a tanulókat, saját oktatási rendszerüket fejlesztik. A nemzetközi szervezet gazdasági előrejelzésre épülő kutatása szerint a változó demográfiai tényezők, a diákok ártudatossága, és az otthontanulás lehetősége bizonyára csökkenteni is fogja a keresletet. Ám a posztgraduális képzések iránti igény töretlen marad, bár a diákok toborzása ezen a szinten nem annyira költséghatékony, mivel mindössze egy-két évről van szó. Ha az egyetemek nem változtatnak taktikájukon, és a tengerentúlról érkező állomány kezelési módjáról, veszteségeket fognak elszenvedni – figyelmeztetett a jelentés.
Pat Killingley, a szervezet felsőoktatási igazgatója, elmondta: „A gazdasági hanyatlással egy időben bekövetkezett sokmilliárdos globális oktatáspiaci változások miatt az egyetemek egy újfajta helyzettel szembesülnek, mely lehetőségeket és veszélyeket is rejt. A túléléshez és a hízáshoz az új piaci feltételek között nem elég ugyanabból többet nyújtani.”
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
