Jól húz a gyengülő font?

Az Egyesült Királyság oktatási és kulturális kapcsolatokat építő nemzetközi szervezete szerint a brit egyetemek nyerhetnek a gazdasági válságon.

  • Eduline

Mivel a gyengülő font hatására a tengerentúli diákok a brit oktatási intézmények mellett döntenek továbbtanulási kérdéseikben, az ország egyetemei nyerni fognak a gazdasági válságon – állítja a British Council.

Az Egyesült Királyság gazdaságához csak tandíj formájában 2,5 milliárd fonttal járulnak hozzá a külföldi tanulók – a brit egyetemek pedig mindinkább erre a bevételi forrásra támaszkodnak. Mindazonáltal, a tanulók számára a hitelválság egyet fog jelenteni a globális felsőoktatási piacon kialakuló ádáz versennyel.

A sterling esésének eredményeként egyre több indiai, kínai és nigériai tanul majd a szigetországban. A British Council előrejelzése szerint 2015-ig 26 százalékkal nő Nagy Britannia részesedése, szemben a versenytársak által 2006-ban jósolt 12,5 százalékkal. „Ez megerősíti azt a 2000 óta tartó trendet, mely során Anglia piaci részesedése tartós növekedésnek indult.”

Tehát, a gyengülő font vonzóvá teszi a brit oktatást, a tanulók globális számának növekedése pedig szintén azt eredményezi, hogy emelkedik az Egyesült Királyságban tanulók száma. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2010-re már 30 ezer indiai diák tanul a szigetországban, míg 2015-re ez meg is duplázódik.

„Indiában egyre nagyobb az igény a felsőoktatásra, az előre jelzések szerint ez pedig tovább erősödik az elkövetkezendő időszakban – köszönhetően a növekvő jövedelemszinteknek és a népességnek” – áll a jelentésben. Olyannyira, hogy 2015-re 8 százalékkal emelkedik az iskoláskorúak száma. Ráadásul, a felsőoktatás iránti igény csak fokozódik a gazdasági hanyatlásban, mivel az emberek úgy vélik: magasabb képzetséggel jobbak a kilátásaik.

Mindazonáltal, a globális oktatási piacon egyre erősebb a verseny, hiszen azok az országok, amelyekből eddig Britannia szívta fel a tanulókat, saját oktatási rendszerüket fejlesztik. A nemzetközi szervezet gazdasági előrejelzésre épülő kutatása szerint a változó demográfiai tényezők, a diákok ártudatossága, és az otthontanulás lehetősége bizonyára csökkenteni is fogja a keresletet. Ám a posztgraduális képzések iránti igény töretlen marad, bár a diákok toborzása ezen a szinten nem annyira költséghatékony, mivel mindössze egy-két évről van szó. Ha az egyetemek nem változtatnak taktikájukon, és a tengerentúlról érkező állomány kezelési módjáról, veszteségeket fognak elszenvedni – figyelmeztetett a jelentés.

Pat Killingley, a szervezet felsőoktatási igazgatója, elmondta: „A gazdasági hanyatlással egy időben bekövetkezett sokmilliárdos globális oktatáspiaci változások miatt az egyetemek egy újfajta helyzettel szembesülnek, mely lehetőségeket és veszélyeket is rejt. A túléléshez és a hízáshoz az új piaci feltételek között nem elég ugyanabból többet nyújtani.”

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.