Az Egyesült Királyság oktatási és kulturális kapcsolatokat építő nemzetközi szervezete szerint a brit egyetemek nyerhetnek a gazdasági válságon.
Eduline
Mivel a gyengülő font hatására a tengerentúli diákok a brit oktatási intézmények mellett döntenek továbbtanulási kérdéseikben, az ország egyetemei nyerni fognak a gazdasági válságon – állítja a British Council.
Az Egyesült Királyság gazdaságához csak tandíj formájában 2,5 milliárd fonttal járulnak hozzá a külföldi tanulók – a brit egyetemek pedig mindinkább erre a bevételi forrásra támaszkodnak. Mindazonáltal, a tanulók számára a hitelválság egyet fog jelenteni a globális felsőoktatási piacon kialakuló ádáz versennyel.
A sterling esésének eredményeként egyre több indiai, kínai és nigériai tanul majd a szigetországban. A British Council előrejelzése szerint 2015-ig 26 százalékkal nő Nagy Britannia részesedése, szemben a versenytársak által 2006-ban jósolt 12,5 százalékkal. „Ez megerősíti azt a 2000 óta tartó trendet, mely során Anglia piaci részesedése tartós növekedésnek indult.”
Tehát, a gyengülő font vonzóvá teszi a brit oktatást, a tanulók globális számának növekedése pedig szintén azt eredményezi, hogy emelkedik az Egyesült Királyságban tanulók száma. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2010-re már 30 ezer indiai diák tanul a szigetországban, míg 2015-re ez meg is duplázódik.
„Indiában egyre nagyobb az igény a felsőoktatásra, az előre jelzések szerint ez pedig tovább erősödik az elkövetkezendő időszakban – köszönhetően a növekvő jövedelemszinteknek és a népességnek” – áll a jelentésben. Olyannyira, hogy 2015-re 8 százalékkal emelkedik az iskoláskorúak száma. Ráadásul, a felsőoktatás iránti igény csak fokozódik a gazdasági hanyatlásban, mivel az emberek úgy vélik: magasabb képzetséggel jobbak a kilátásaik.
Mindazonáltal, a globális oktatási piacon egyre erősebb a verseny, hiszen azok az országok, amelyekből eddig Britannia szívta fel a tanulókat, saját oktatási rendszerüket fejlesztik. A nemzetközi szervezet gazdasági előrejelzésre épülő kutatása szerint a változó demográfiai tényezők, a diákok ártudatossága, és az otthontanulás lehetősége bizonyára csökkenteni is fogja a keresletet. Ám a posztgraduális képzések iránti igény töretlen marad, bár a diákok toborzása ezen a szinten nem annyira költséghatékony, mivel mindössze egy-két évről van szó. Ha az egyetemek nem változtatnak taktikájukon, és a tengerentúlról érkező állomány kezelési módjáról, veszteségeket fognak elszenvedni – figyelmeztetett a jelentés.
Pat Killingley, a szervezet felsőoktatási igazgatója, elmondta: „A gazdasági hanyatlással egy időben bekövetkezett sokmilliárdos globális oktatáspiaci változások miatt az egyetemek egy újfajta helyzettel szembesülnek, mely lehetőségeket és veszélyeket is rejt. A túléléshez és a hízáshoz az új piaci feltételek között nem elég ugyanabból többet nyújtani.”
A hetedikes lányok több mint 80 százaléka kapta meg tavaly a HPV elleni védőoltást, a fiúknál azonban még mindig kevesebben élnek a lehetőséggel. Pedig a korszerű oltási stratégia szerint a vakcina nemtől függetlenül ajánlott.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline#iskola#magyar#civilszervezetek
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.