A középiskolába jelentkező diákoknak elegendő lesz egyszer, a központi írásbeli vizsgán számot adni tudásukról, a hat- és nyolc évfolyamos intézményekbe pályázóknak pedig nem kell szóbeli vizsgát tenniük az idei évtől. Az írásbelikre december 10-ig lehet jelentkezni.
Eduline
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a keddi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: az idei felvételi eljárás egyik fő változása, hogy a hat- és nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezőknek nem kell szóbeli vizsgát tenniük, az intézmények az általános iskolai eredmények, vagy jelentős túljelentkezésnél a központi írásbeli eredménye alapján dönthetnek a felvételről.
A négy évfolyamos intézmények a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli alapján határozhatnak, illetve korlátozott számban tarthatnak szóbeli meghallgatásokat is. Külön írásbeli vizsgát azonban ezek az intézmények sem szervezhetnek - hangsúlyozta az államtitkár.
Az idei középfokú felvételi vizsgák mintegy 110 ezer diákot érintenek. Az új szabályozás célja a felvételi igazságosabbá tétele, átláthatóbb és objektívabb eljárás kialakítása - a szóbeli vizsga korlátozása, a tanulókra és a szülőkre nehezedő terhek csökkentése, a diákok közötti esélyegyenlőség növelése.
A diákoknak az írásbelikre, amennyiben ez követelmény, december 10-ig kell jelentkezniük a felvételit szervező intézményekben. A vizsgákat 2009. január 23-24-én tartják, a pótvizsgák január 29-én lesznek. Az általános iskolák február 20-áig továbbítják a tanulói jelentkezési lapokat a középiskoláknak. Szóbelizni február végén, március elején lehet a négy évfolyamos iskolákban, az eredményekről április 27-étől értesítik a diákokat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.