Változások a középfokú felvételi menetében

A középiskolába jelentkező diákoknak elegendő lesz egyszer, a központi írásbeli vizsgán számot adni tudásukról, a hat- és nyolc évfolyamos intézményekbe pályázóknak pedig nem kell szóbeli vizsgát tenniük az idei évtől. Az írásbelikre december 10-ig lehet jelentkezni.

  • Eduline

Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a keddi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: az idei felvételi eljárás egyik fő változása, hogy a hat- és nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezőknek nem kell szóbeli vizsgát tenniük, az intézmények az általános iskolai eredmények, vagy jelentős túljelentkezésnél a központi írásbeli eredménye alapján dönthetnek a felvételről.

 

A négy évfolyamos intézmények a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli alapján határozhatnak, illetve korlátozott számban tarthatnak szóbeli meghallgatásokat is. Külön írásbeli vizsgát azonban ezek az intézmények sem szervezhetnek - hangsúlyozta az államtitkár.

 

Az idei középfokú felvételi vizsgák mintegy 110 ezer diákot érintenek. Az új szabályozás célja a felvételi igazságosabbá tétele, átláthatóbb és objektívabb eljárás kialakítása - a szóbeli vizsga korlátozása, a tanulókra és a szülőkre nehezedő terhek csökkentése, a diákok közötti esélyegyenlőség növelése.

 

A diákoknak az írásbelikre, amennyiben ez követelmény, december 10-ig kell jelentkezniük a felvételit szervező intézményekben. A vizsgákat 2009. január 23-24-én tartják, a pótvizsgák január 29-én lesznek. Az általános iskolák február 20-áig továbbítják a tanulói jelentkezési lapokat a középiskoláknak. Szóbelizni február végén, március elején lehet a négy évfolyamos iskolákban, az eredményekről április 27-étől értesítik a diákokat.

MTI/Eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.