Gyakori a depresszió az orvostanhallgatók között

A szakmai gyakorlat a legnehezebb szakasza az orvostanhallgatók életének, akik gyakran úgy érzik, nem is tudnak semmit az orvoslásról.

  • Eduline
Gyakran szenvednek depressziótól az orvostanhallgatók, különösen a szakmai gyakorlatuk évei alatt – írja a BMC Medical Education, mely felfedi a probléma méreteit, jellemzőit az érintettek és a tünetek részletes elemzése (http://www.biomedcentral.com/bmcmededuc/) alapján.

A brazil egészségügyi iskola, az ABC Regional Medical School szakembere, Sergio Baldassin által vezetett kutatócsoportot 481 medikuson és medikán végezte el a tanulmányt, a São Paulo-hoz közeli magánegyetemen.

Elmondása szerint csoportelemzéseket (clusteranalízis) használtak ahhoz, hogy jobban meghatározhassák a depressziós tünetek jellegzetességeit – érzelmi, kognitív, vagy testi megnyilvánulásait. „Ez az első olyan tanulmány, amely a depressziós tünetek sajátosságait csoportba sorolási technikával, közvetlenül értékelte ki.”

Az érzelmi tünetek a depressziós hangulat alapvető tünetei között voltak jelen, mivel a diákok szomorúságról, elégedetlenségről, többszöri sírásról, ingerlékenységről számoltak be. A kognitív csoportra pesszimizmus, a sikertelenség vagy a bűncselekmény gondolata, a megtorlástól való tartás, idegenkedés, öngyilkos képzetek, bizonytalanság volt jellemző. A szomatikus csoportban gyakori lassúságot, álmatlanságot, kimerültséget, súlyvesztést, a szexuális érdeklődés csökkenését mértek.

Baldassin szerint a depressziós tünetek igen magas arányban voltak jelen az orvostanhallgatók körében, különösen a medikák voltak érintettek az ügyben, főként az érzelmi és testi problémák jelentkeztek náluk. „A tanulmányban részt vett diákok 38 százalékának volt legalább 10 tünete a depresszió 63 lehetséges szimptómája közül.”

A szerzők szerint a legtöbb diák depressziója az érzelmi tünetekben nyilvánult meg túlsúlyban, a probléma pedig a szakmai gyakorlat során a legnagyobb. A kognitív tünetek is igen magasak voltak ezekben az években, amik talán a kórházi környezetbe való belépés okozta félelem és bizonytalanság érzésére vezethetők vissza.

Baldassin szerint gyakran a szakmai gyakorlat előtt álló tanulók attól félnek, hogy „nem tudnak semmit”, és bizonytalannak érzik magukat abban, hogy fizikailag is meg tudnak vizsgálni egy másik embert. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a szomatikus tünetek is rendre megjelennek a gyakorlat alatt: álmatlan éjszakák, baráti és családi támogatás hiánya.

A depresszió kialakulásának kockázatát egyébként nagyban csökkentette az, ha valaki rendelkezett legalább egy orvos végzettségű szülővel.

A szakértők véleménye szerint a megnövekedett depresszió a szakmai gyakorlatot végző orvostanhallgatók körében kapcsolatba hozható a tanulók egészségi állapotának romlásával, és talán ez az a periódus, amikor a professzoroknak és oktatóknak meg kéne próbálniuk felfigyelni tanulóik végzetes gondolataira és veszélyeikre.

Hozzászólások

Lannert Judit: Rugalmasabb napkezdés, hosszabb szünetek és több mozgás jöhet az alsó tagozatokban szeptembertől

Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu