Puskin szobrot avattak a Károly Róbert Főiskolán

Felavatták Alexandr Szergejevics Puskin szobrát a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán november 28-án. Az esemény az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Szervezete által kezdeményezett nemzetközi projekt része, melynek célja az orosz kulturális örökség és az orosz nyelv népszerűsítése, tisztelgés az orosz nyelv és a kultúra előtt. A nemzetközi projektben a közeljövőben a világ különböző országaiban az eredeti szobor hű mását fogják felavatni. A szobrokat mindenütt elismert egyetemek, főiskolák, könyvtárak előtt helyezik el.

  • Edupress
A nagyszabású és a maga nemében eredeti kezdeményezést az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Szövetsége indította el. A program célja, hogy megszüntessék az orosz néppel és nyelvvel kapcsolatos sztereotípiákat. A szövetség tagjai vallták, hogy megmutatják a világnak az orosz kultúrát, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy a nyelv és a kultúra hidat képezhet a különböző népek között. A különböző országok kiemelt fontosságú helyein elhelyezett egyforma szobrok azoknak az egységét fejezi ki, akik tisztelettel és szertettel adóznak az orosz kultúra és az orosz nyelv iránt.

Edupress
A szoboravatáson jelen volt többek között Valerij Viktorovics Platonov az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének kulturális attaséja, Oleg Jevgenyevics Volovik, az Orosz Nyelvű Írók Nemzetközi Szövetségének elnöke, Sebestyén Béla, az Országos Koordinációs és Információs Egyesület elnöke, Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára. Az esemény alkalmából Dr. Magda Sándor rektor a Károly Róbert Főiskola által alapított Pro Progresszió Díjában részesítette Oleg Jevgenyevics Volovik urat és Keisz Juditot.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.