Jobb a magatartásunk, mint szüleinké

Ne higgyünk a „bezzeg az én koromban” kezdetű szónoklatoknak, a mai diákok ugyanis jobban viselkednek az órán, mint a ’70-es évek tanulói – állítja egy kutatás.

  • Eduline

Diákok viselkedését vizsgáló, egész évet átfogó kutatás szerint a hatékonyabb tanítási módszerek, valamint a folytonos elismerés pozitív hatással vannak napjaink tanulóira. Még 2006-ban több mint 70 neveléstudományokban elmélyedt pszichológus elemzett Anglia-szerte 141 osztályt. A szakértők úgy találták, hogy a nebulók 85 százaléka tanár által irányítottan foglalatoskodott feladatai megoldásával, szemben a késői hetvenes évek 70-75 százalékával.

Most lebuktam, de különben egy angyal vagyok

A tanulmányban részt vevő Brian Apter, aki egyébként a Wolverhampton városi tanács kerületi oktatásügyi pszichológusa, úgy véli, hogy ez igen maga szám, ami annak tudható be, hogy a tanárok magas szintű személyes kommunikációt visznek a tantermekbe. „A tanárok manapság sokkal szakszerűbben oktatják a diákokat.”

A szakértő szerint ez azért is lehet, mert a tanintézeti oktatók „jóval keményebben dolgoznak, mint valaha.”

A brit általános iskolák tanulóit és tanárait vizsgáló Mass Observation Study azt vizsgálta, hogy az oktatásban részt vett diákok mekkora aránya dolgozik az órán a tanár instrukciói alapján, és mennyi diák hagyja ezt figyelmen kívül.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.