A leányiskolákhoz való visszatalálással a szebbik nem soraiból jóval több tudományos és mérnöki érdeklődésű tanuló kerülne ki.
A Telegraph cikke szerint a vegyes osztályokban a fiúk elveszik a lányok kedvét egyes óráktól, amelyre a megoldás csak az elkülönítés lehet.
Lord Adonis iskolaügyi minisztert váltó Sarah McCarthy-Fry első interjújában elmondta: "A lányok jobban teljesítenek a nem koedukált osztályokban. Ők ugyanis gyakran elnyomva érzik magukat a vegyes tantermekben, mivel a fiúk elhappolják a babérkoszorúkat, magasra emelve kezeiket hogy minden kérdésre ők adhassák meg a választ."
Mindezt azután közölte, hogy néhány nappal megelőzően Vicky Tuck, a Cheltenham leányiskola igazgatónője előrevetítette (http://eduline.hu/hirek/20081121_nem_koedukalt_iskolak.aspx) a nemek szerint különválasztott iskoláztatás jövőjét, amely az 1960-as évek óta radikálisan csökkenő tendenciát mutatott. A neves szakember szerint egyre többen veszik tudomásul, hogy a lányok másként tanulnak, mint a fiúk – agyuk neurológiai különbségei miatt.
McCarthy-Fry lelki szemei előtt mind a tudományos, mint a mérnöki területeken jóval lány-barátabb megközelítés lebeg, így a lányok ezeken a területeken is kipróbálhatják magukat.
Az Independent-nek adott interjújában vázolta, hogy ha "arról kérdezzük a lányokat, mit szeretnének csinálni, sokan a gondozás-ellátásban gondolkodnak, például ápolók szeretnének lenni. De megmutathatod nekik a mérnöki és további tudományágakat úgy is, hogy képesek legyenek ezeket jobban figyelembe venni a pályaválasztásuk során."
"Például, ha valakit érdekel a környezetvédelem, életeket menthet, ám ha valakit az egészségügy érdekel, tervezhet olyan inkubátort, amely szintén életeket menthet – gyerekek életét."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
