Nők lesznek a jövő tudósai?

A leányiskolákhoz való visszatalálással a szebbik nem soraiból jóval több tudományos és mérnöki érdeklődésű tanuló kerülne ki.

  • Eduline

A Telegraph cikke szerint a vegyes osztályokban a fiúk elveszik a lányok kedvét egyes óráktól, amelyre a megoldás csak az elkülönítés lehet.

Lord Adonis iskolaügyi minisztert váltó Sarah McCarthy-Fry első interjújában elmondta: "A lányok jobban teljesítenek a nem koedukált osztályokban. Ők ugyanis gyakran elnyomva érzik magukat a vegyes tantermekben, mivel a fiúk elhappolják a babérkoszorúkat, magasra emelve kezeiket hogy minden kérdésre ők adhassák meg a választ."

Mindezt azután közölte, hogy néhány nappal megelőzően Vicky Tuck, a Cheltenham leányiskola igazgatónője előrevetítette (http://eduline.hu/hirek/20081121_nem_koedukalt_iskolak.aspx) a nemek szerint különválasztott iskoláztatás jövőjét, amely az 1960-as évek óta radikálisan csökkenő tendenciát mutatott. A neves szakember szerint egyre többen veszik tudomásul, hogy a lányok másként tanulnak, mint a fiúk – agyuk neurológiai különbségei miatt.

McCarthy-Fry lelki szemei előtt mind a tudományos, mint a mérnöki területeken jóval lány-barátabb megközelítés lebeg, így a lányok ezeken a területeken is kipróbálhatják magukat.

Az Independent-nek adott interjújában vázolta, hogy ha "arról kérdezzük a lányokat, mit szeretnének csinálni, sokan a gondozás-ellátásban gondolkodnak, például ápolók szeretnének lenni. De megmutathatod nekik a mérnöki és további tudományágakat úgy is, hogy képesek legyenek ezeket jobban figyelembe venni a pályaválasztásuk során."

"Például, ha valakit érdekel a környezetvédelem, életeket menthet, ám ha valakit az egészségügy érdekel, tervezhet olyan inkubátort, amely szintén életeket menthet – gyerekek életét."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.