Aki szegény, az tanulatlan marad?

Az oktatási intézmények felügyeletét végző OFSTED (Office for Standards in Education) éves jelentése szerint az általános iskolából távozó tanulók közül minden tizedik gyermek nem éri el tudásban a korosztályától elvárt szintet – legfőképpen matematikából és anyanyelvből vannak hiányosságaik a brit gyermekeknek. Az angol tinédzserek több mint fele az úgynevezett „General Certificate of Secondary Education” (GCSE) – mely a hazai érettségihez hasonlatos – hét-nyolc vizsgatantárgyaiból sem produkálnak jó jegyeket.

  • Eduline

Christine Gilbert főellenőr szerint Angliának fel kell kapaszkodnia ahhoz, hogy felülmúlja a globális átlagot. Szerinte még mindig túl nagy az eltérés az ország egyes területei között, különösen a hátrányos helyzetűek számára kedvezőtlenek az oktatási szektor szolgáltatásai.

A szegényebb gyerekek, akik például jogosultak a térítésmentes étkeztetésre, kevésbé érnek el jó eredményeket a GCSE vizsgán. 2007-ben mindössze 21 százalékuk teljesített jó szinten, szemben a többi tanuló 49 százalékával. Gilbert szerint ez egyértelműen arra vezethető vissza, hogy erős kapcsolat van a szegénység és a gyenge minőségű szolgáltatások között.

„Ez azt jelenti, hogy a gyerekek és családjaik nap mint nap tapasztalják, hogy a relatív szegénység méltánytalansággal párosul az ellátások minőségében, valamint a jólét, a tanulás és a fejlődés támogatásában” – mondta.

„Röviden ez azt jelenti, hogy aki szegény, az gyenge szolgáltatást kap: a hátrány hátránnyal párosul.” Gilbert szerint lehetséges az árral szemben úszni, van nem is egy kiemelkedő példa erre vonatkozóan. „Tipikusan az ellátás milyensége határozza meg az ambíciók közötti különbséget. Szinte hihetetlen, hogy valakinek a múltja vagy a jelene határozza meg a jövőjét.”

Az Ofsted most arra fókuszál, hogy megvizsgálja, és ennek megfelelően szabályozza a szociális ellátást, a szolgáltatásokat, a felnőttoktatást és képzést, akárcsak az iskolákat és a gyermekgondozást.

Az elmúlt egy évben már történt némi változás e téren, a tavalyi 14 százalékról 15-re emelkedett a kimagasló minőséggel büszkélkedhető iskolák aránya. Ám a tanintézetek több mint harmada továbbra sem rendelkezik a megfelelő szinttel – tolongva a minimális vagy a nem megfelelő kategóriákban.

A tanulók kétharmada nem kap színvonalas oktatást

A középiskolák 43 százaléka nem kapott jobbat az elégségesnél, viszont ez a szám a 2006/2007-es periódusban még 49 százalék volt. Az általános iskolákban mindez 37 százalékot tett ki. Az óvodák érték el a legjobb osztályzatot, 39 százalékuk kiemelkedő, 58 pedig jó értékelés kapott. Mindössze 3 százalék ütötte meg a minimális minőségi szintet, míg egyetlen sem süllyed ez alá.

Bár az ellátás minősége igen változó, különösen a hátrányos helyzetű településeken alacsony. A jelentés szerint ezeken a helyeken az írás-olvasás és a számolás elsajátításán van csak hangsúly, és noha látni némi javulást, számos folyamat bizony túl lassú. Arra is felhívták a figyelmet a szakértők, hogy több olyan tanulóra van szükség, akik emelik az átlagot a GCSE szinten.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.