Mutogasd el vagy rajzold le, hogy bűnös vagy ártatlan!

Az ország nyolc jogi karának hallgatói bizonyíthatják jogi problémamegoldó készségüket és kreativitásukat a Legfelsőbb Bíróság tagjai előtt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében megrendezésre kerülő I. Országos Polgári Jogi Jogesetmegoldó és Polgári Jogi Activity Versenyen 2008. november 21-én.

  • Eduline

Az első ízben megrendezett országos jogesetmegoldó verseny célja, hogy a hétköznapi élet polgári jogi kihívásai iránt fogékonyságot érző joghallgatók összetett, életszerű gyakorlati feladatok megoldásával mérhessék össze jogi problémamegoldó készségüket és kreativitásukat, többek közt – egy másik csapat legyőzésével – játékos formában nyerjenek meg egy polgári jogi esetet.

A rövid felkészülést követően a versenyzőknek – alperesi, vagy a felperesi pozícióból – a Legfelsőbb Bíróság több tagja, így például Dr. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Csűri Éva bíró és Dr. Orosz Árpád bíró előtt kell tárgyalásszerűen előadniuk az ügy részleteit, méghozzá hagyományos talárban.

Ugyanakkor a verseny kötetlen formában a Polgári Jogi Activity Versennyel délután folytatódik, mely során az ország leendő ügyvédei és ügyészei azt is bizonyíthatják, hogy a jogi fogalmakat nem csak elméletben tudják, hanem akár el is tudják mutogatni, sőt adott esetben akár le is tudják rajzolni. A háromfős csapatok tagjainak ugyanis olyan polgári jogi fogalmakat kell körülírniuk, elmutogatniuk vagy lerajzolniuk társaiknak, mint például a "jóhírnév védelme", a "cselekvőképesség", vagy a "rendeltetésszerű joggyakorlás". Az ország polgári jogi tanszékeinek képviselőiből álló szakmai zsűri a pontos, időben érkezett megfejtés mellett a kreativitást, a szellemességet és a kiemelkedő megoldásokat is pontozhatja.

"A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a gyakorlati oktatás jelentőségét felmérve már régóta igyekszik ösztönözni hallgatóit az előadó- és érvelőkészség fejlesztésére még a diploma megszerzése előtt. A játékos verseny pedig hatékonyan segíti a résztvevők gyakorlati felkészítését, így az egyetemről kikerülő hallgató nem jön zavarba, ha az elsajátított elméleti tudást a tárgyalóteremben először kell élesben alkalmaznia, - tudva, hogy teljesítményén múlik a per kimenetele." – hangsúlyozza Dr. Szabó Imre, a SZTE ÁJK dékánja.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.