Az ország nyolc jogi karának hallgatói bizonyíthatják jogi problémamegoldó készségüket és kreativitásukat a Legfelsőbb Bíróság tagjai előtt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar szervezésében megrendezésre kerülő I. Országos Polgári Jogi Jogesetmegoldó és Polgári Jogi Activity Versenyen 2008. november 21-én.
Az első ízben megrendezett országos jogesetmegoldó verseny célja, hogy a hétköznapi élet polgári jogi kihívásai iránt fogékonyságot érző joghallgatók összetett, életszerű gyakorlati feladatok megoldásával mérhessék össze jogi problémamegoldó készségüket és kreativitásukat, többek közt – egy másik csapat legyőzésével – játékos formában nyerjenek meg egy polgári jogi esetet.
A rövid felkészülést követően a versenyzőknek – alperesi, vagy a felperesi pozícióból – a Legfelsőbb Bíróság több tagja, így például Dr. Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Csűri Éva bíró és Dr. Orosz Árpád bíró előtt kell tárgyalásszerűen előadniuk az ügy részleteit, méghozzá hagyományos talárban.
Ugyanakkor a verseny kötetlen formában a Polgári Jogi Activity Versennyel délután folytatódik, mely során az ország leendő ügyvédei és ügyészei azt is bizonyíthatják, hogy a jogi fogalmakat nem csak elméletben tudják, hanem akár el is tudják mutogatni, sőt adott esetben akár le is tudják rajzolni. A háromfős csapatok tagjainak ugyanis olyan polgári jogi fogalmakat kell körülírniuk, elmutogatniuk vagy lerajzolniuk társaiknak, mint például a "jóhírnév védelme", a "cselekvőképesség", vagy a "rendeltetésszerű joggyakorlás". Az ország polgári jogi tanszékeinek képviselőiből álló szakmai zsűri a pontos, időben érkezett megfejtés mellett a kreativitást, a szellemességet és a kiemelkedő megoldásokat is pontozhatja.
"A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a gyakorlati oktatás jelentőségét felmérve már régóta igyekszik ösztönözni hallgatóit az előadó- és érvelőkészség fejlesztésére még a diploma megszerzése előtt. A játékos verseny pedig hatékonyan segíti a résztvevők gyakorlati felkészítését, így az egyetemről kikerülő hallgató nem jön zavarba, ha az elsajátított elméleti tudást a tárgyalóteremben először kell élesben alkalmaznia, - tudva, hogy teljesítményén múlik a per kimenetele." – hangsúlyozza Dr. Szabó Imre, a SZTE ÁJK dékánja.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
