Hová lettek a tanulók?

Egyre erősödő trenddel néz szembe Amerika – írja a természeti erőforrásokkal és természettudományokkal foglalkozó Natural Resources and Life Sciences Education szakfolyóirat.

  • Eduline

A cikk szerzője, Mary Collins, a gainesville-i Florida Egyetem szakembere szerint a hallgatókkal közvetlenül dolgozó oktatói kar már évek óta szemtanúja ennek a hanyatlásnak, mely számtalan okra vezethető vissza.

"Ez a gyengülés hatással van nem csak a tanulókra, de a meghirdetett kurzusokra, a végzett hallgatók kvalitásaira, és nem utolsó sorban a szakok lehetséges összeolvadására."

Az Amerikai Tudományos Akadémia a Talajtudományok Nemzeti Bizottságán keresztül egy albizottságot alapított annak érdekében, hogy tanulmányozza az alacsony beiratkozás és részvétel okait. De nem csak Amerika néz szembe szakember hiánnyal: a Nemzetközi Talajtani Társaság szintén szembesült egy hasonló, országhatárokon átívelő tendenciával.

Jelenleg a végzett hallgatók közül akadnak, akik érdeklődnek a talajtudományok iránt, ám legtöbbjük humán/nem tudományos szakról érkezik. Collins szerint ez igen példás, és akár kiemelkedő eredményeket is produkálhatnak, de ettől függetlenül nincs meg nekik az a megfelelő háttér, amit alapképzésen tanítanak talajtan szakon.

Tehát, a kérdés még mindig fennáll: hogyan lehet megnövelni a részvételek arányát a szaktantárgyakon? A lehetséges megoldások között található a még határozatlan diákok toborzása, a tanszék legjobb előadójának megszerzése, hogy fenntartsa a folyamatos érdeklődést, a szak rugalmassá tétele, nevének megváltoztatása, a kurzusok távoktatása, BS/MS kombinált diploma program, valamint a szakma népszerűsítése.

A tanárok abban reménykednek, hogy az Egyesült Államok kormánya által alapított és irányított oktatási, kutatási, és múzeumegyüttes, a Smithsonian Intézet tavaly nyár óta látható talajtudományokkal kapcsolatos kiállítás valamelyest hatással lesz arra a több millió fiatalra, aki ellátogat az ódon kastélyba.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.