Egyre erősödő trenddel néz szembe Amerika – írja a természeti erőforrásokkal és természettudományokkal foglalkozó Natural Resources and Life Sciences Education szakfolyóirat.
A cikk szerzője, Mary Collins, a gainesville-i Florida Egyetem szakembere szerint a hallgatókkal közvetlenül dolgozó oktatói kar már évek óta szemtanúja ennek a hanyatlásnak, mely számtalan okra vezethető vissza.
"Ez a gyengülés hatással van nem csak a tanulókra, de a meghirdetett kurzusokra, a végzett hallgatók kvalitásaira, és nem utolsó sorban a szakok lehetséges összeolvadására."
Az Amerikai Tudományos Akadémia a Talajtudományok Nemzeti Bizottságán keresztül egy albizottságot alapított annak érdekében, hogy tanulmányozza az alacsony beiratkozás és részvétel okait. De nem csak Amerika néz szembe szakember hiánnyal: a Nemzetközi Talajtani Társaság szintén szembesült egy hasonló, országhatárokon átívelő tendenciával.
Jelenleg a végzett hallgatók közül akadnak, akik érdeklődnek a talajtudományok iránt, ám legtöbbjük humán/nem tudományos szakról érkezik. Collins szerint ez igen példás, és akár kiemelkedő eredményeket is produkálhatnak, de ettől függetlenül nincs meg nekik az a megfelelő háttér, amit alapképzésen tanítanak talajtan szakon.
Tehát, a kérdés még mindig fennáll: hogyan lehet megnövelni a részvételek arányát a szaktantárgyakon? A lehetséges megoldások között található a még határozatlan diákok toborzása, a tanszék legjobb előadójának megszerzése, hogy fenntartsa a folyamatos érdeklődést, a szak rugalmassá tétele, nevének megváltoztatása, a kurzusok távoktatása, BS/MS kombinált diploma program, valamint a szakma népszerűsítése.
A tanárok abban reménykednek, hogy az Egyesült Államok kormánya által alapított és irányított oktatási, kutatási, és múzeumegyüttes, a Smithsonian Intézet tavaly nyár óta látható talajtudományokkal kapcsolatos kiállítás valamelyest hatással lesz arra a több millió fiatalra, aki ellátogat az ódon kastélyba.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
