Egyre erősödő trenddel néz szembe Amerika – írja a természeti erőforrásokkal és természettudományokkal foglalkozó Natural Resources and Life Sciences Education szakfolyóirat.
A cikk szerzője, Mary Collins, a gainesville-i Florida Egyetem szakembere szerint a hallgatókkal közvetlenül dolgozó oktatói kar már évek óta szemtanúja ennek a hanyatlásnak, mely számtalan okra vezethető vissza.
"Ez a gyengülés hatással van nem csak a tanulókra, de a meghirdetett kurzusokra, a végzett hallgatók kvalitásaira, és nem utolsó sorban a szakok lehetséges összeolvadására."
Az Amerikai Tudományos Akadémia a Talajtudományok Nemzeti Bizottságán keresztül egy albizottságot alapított annak érdekében, hogy tanulmányozza az alacsony beiratkozás és részvétel okait. De nem csak Amerika néz szembe szakember hiánnyal: a Nemzetközi Talajtani Társaság szintén szembesült egy hasonló, országhatárokon átívelő tendenciával.
Jelenleg a végzett hallgatók közül akadnak, akik érdeklődnek a talajtudományok iránt, ám legtöbbjük humán/nem tudományos szakról érkezik. Collins szerint ez igen példás, és akár kiemelkedő eredményeket is produkálhatnak, de ettől függetlenül nincs meg nekik az a megfelelő háttér, amit alapképzésen tanítanak talajtan szakon.
Tehát, a kérdés még mindig fennáll: hogyan lehet megnövelni a részvételek arányát a szaktantárgyakon? A lehetséges megoldások között található a még határozatlan diákok toborzása, a tanszék legjobb előadójának megszerzése, hogy fenntartsa a folyamatos érdeklődést, a szak rugalmassá tétele, nevének megváltoztatása, a kurzusok távoktatása, BS/MS kombinált diploma program, valamint a szakma népszerűsítése.
A tanárok abban reménykednek, hogy az Egyesült Államok kormánya által alapított és irányított oktatási, kutatási, és múzeumegyüttes, a Smithsonian Intézet tavaly nyár óta látható talajtudományokkal kapcsolatos kiállítás valamelyest hatással lesz arra a több millió fiatalra, aki ellátogat az ódon kastélyba.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
