A cikk szerzője, Mary Collins, a gainesville-i Florida Egyetem szakembere szerint a hallgatókkal közvetlenül dolgozó oktatói kar már évek óta szemtanúja ennek a hanyatlásnak, mely számtalan okra vezethető vissza.
"Ez a gyengülés hatással van nem csak a tanulókra, de a meghirdetett kurzusokra, a végzett hallgatók kvalitásaira, és nem utolsó sorban a szakok lehetséges összeolvadására."
Az Amerikai Tudományos Akadémia a Talajtudományok Nemzeti Bizottságán keresztül egy albizottságot alapított annak érdekében, hogy tanulmányozza az alacsony beiratkozás és részvétel okait. De nem csak Amerika néz szembe szakember hiánnyal: a Nemzetközi Talajtani Társaság szintén szembesült egy hasonló, országhatárokon átívelő tendenciával.
Jelenleg a végzett hallgatók közül akadnak, akik érdeklődnek a talajtudományok iránt, ám legtöbbjük humán/nem tudományos szakról érkezik. Collins szerint ez igen példás, és akár kiemelkedő eredményeket is produkálhatnak, de ettől függetlenül nincs meg nekik az a megfelelő háttér, amit alapképzésen tanítanak talajtan szakon.
Tehát, a kérdés még mindig fennáll: hogyan lehet megnövelni a részvételek arányát a szaktantárgyakon? A lehetséges megoldások között található a még határozatlan diákok toborzása, a tanszék legjobb előadójának megszerzése, hogy fenntartsa a folyamatos érdeklődést, a szak rugalmassá tétele, nevének megváltoztatása, a kurzusok távoktatása, BS/MS kombinált diploma program, valamint a szakma népszerűsítése.
A tanárok abban reménykednek, hogy az Egyesült Államok kormánya által alapított és irányított oktatási, kutatási, és múzeumegyüttes, a Smithsonian Intézet tavaly nyár óta látható talajtudományokkal kapcsolatos kiállítás valamelyest hatással lesz arra a több millió fiatalra, aki ellátogat az ódon kastélyba.
