szerző:
Edupress

Az energiahordozókban nem túl gazdag Magyarországon nélkülözhetetlen az atomenergia, az eltelt ötven év ezen nem változtatott semmit, de a felismerést, a szükségességet már akkor, a XX. század közepén megtette Lévai András - hangzott el egyebek között a műszaki egyetemen ma megtartott Lévai örökség és a magyar energetika - 2008 konferencián. Az MTA Energetikai Bizottságának elnöke, Aszódi Attila úgy fogalmazott, ha beszélünk üzemidő meghosszabbításról, esetlegesen új blokkok megépítéséről, újra kell gondolni az egyetemi szintű képzést.

Az Energiapolitika 2000 Társulat szervezésében, az egyetem dísztermében tartott tanácskozáson méltatóan szóltak a Lévai örökségről. "Ő alapította meg a nukleáris képzést Magyarországon, a műegyetemen, és amit ő elindított, és azóta is létezik, talán sohasem volt annyira aktuális, mint napjainkban" - erről dr. Aszódi Attila, az MTA Energetikai Bizottságának elnöke beszélt. Jelezte, hogy az atomenergetika a napjainkban jelentős változásokon megy keresztül, a világ számos országában megkezdték már az új erőművek tervezését, és ez a munka hazánkban is jelentős számú szakembert követel."

A budapesti műszaki egyetemnek az új helyzethez alkalmazkodnia kell - ez a mai konferencia egyik üzenete" - folytatta Aszódi Attila. "A másik az, hogy a hazai villamos-energiatermelésben nem lehet eltekinteni az atomenergia alkalmazásától. Érdemben kell most már beszélni nemcsak az üzemidő meghosszabbításról, hanem az új blokkok megépítéséről is. Mindez felveti az egyetemi szintű képzés újragondolását, és az oktatóreaktor további fenntartásának szükségességét is" - jelentette ki az Energetikai Bizottság elnöke, aki maga is tanszékvezetőként oktat.

A jelenleg folyó képzésről szólva elmondta, két területen - a fizikus és gépészmérnök hallgatók oktatásával készül a feladatra a jövő nukleáris iparának új fiatal generációja. Mind a két képzésbe évente közel hatvan hallgató lép be, de nem mindenki nukleáris területen helyezkedik majd el. A végzett diplomásoknál most összesen húsz fiatal végez fizikusként, vagy energetikai mérnökként. Ez a szám most elegendő ahhoz, hogy az üzemidő hosszabbítás megoldható legyen, de nem elegendő ahhoz, hogy új blokkok építéséhez elegendő szakember álljon majd rendelkezésre a munkaerő piacon. Az már másik kérdés, hogy az új blokkok építéséhez szükséges döntésnek is már meg kellene lennie, mint ahogyan annak is, legyen kiírható tender, hogy a rajzasztalokon megkezdődjön a tervezés.

"Az atomerőműveknél legalább tizenkét év az, az idő, amit átfutásnak tekinthetünk az új blokkok esetében, tehát már ma a 2020-21-es évek igényeiről kell beszélni" - mondta Csom Gyula professzor emeritus, a konferencia levezető elnöke, aki arra figyelmeztetett, hogy egyesek szerint ez olyan távol van, hogy azt hiszik, hogy a döntésekkel ráérünk még. "Ez lehet a magyarországi késlekedés egyik oka - tett hozzá -, a másik ok pedig, hogy a döntést alapos előkészítésnek kell megelőznie. Szavai szerint ebben nagy hangsúlyt kell fektetni a közvélemény meggyőzésére. Ismert, hogy az atomenergia hazai elfogadottsága, tízből: hét mellette, három ellene arányú, ilyen magas talán az EU-ban még egy, nincs is. Csom Gyula szerint ez az elfogadottság leginkább a paksi atomerőműnek szól, de nem bizonyos, hogy ugyanilyen jó arány mondható el az új blokkok létesítésnek esetében.

Még a tanácskozás délelőttjén bejelentették, hogy Lévai András szobrát december 19-én avatják fel az egyetemen, a földszinti csarnokban. Mint ismeretes, Lévai András Kossuth-díjas egyetemi tanár 1908-ban született Oravicában, Temesvárott érettségizett, Ausztriában szerzett mérnöki diplomát. A műszaki tudományok doktora volt. Magyarországon a hazai villamosenergia-rendszer megalkotásában irányító-alkotó szerepe jelentős. Az energetikai oktatásban gazdasági szemlélet elterjesztésével iskolát alapított.

(forrás: Paks-Press Hírügynökség)