Több mint 150 februárban induló felsőoktatási szakra lehet jelentkezni

Az úgynevezett "keresztféléves képzésre" azok jelentkezhetnek, akik különböző okok miatt februárban kívánják megkezdeni a tanulmányaikat, illetve azok is jelentkezhetnek a meghirdetett mesterképzésekre, akik januárban fejezik be tanulmányaikat az alapszakokon. Az október 15-én, szerdán megjelenő felvételi tájékoztatóban csaknem 50 felsőoktatási intézmény több mint 150 szakot, összesen 394 lehetőséget hirdet meg. A jelentkezési határidő november 15. - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

  • Edupress
Edupress

A jelentkezőkről a felsőoktatási intézmények 2009. január 15-én döntenek. A Felsőoktatási felvételi tájékoztató - a 2009. februárban induló képzések című kiadvány három nagy részből áll, ennek megfelelően három célközönséget érint. A felsőoktatási intézmények nappali képzésben mintegy 35, részidős képzésben pedig több mint 60 mesterképzést hirdetnek meg azok számára, akik elsőként végeznek a többciklusú képzés alapképzési szakjain és tanulmányaikat azonnal folytatni akarják. Persze azok jelentkezését is várják, akik korábban szereztek főiskolai vagy egyetemi végzettséget, szakképzettséget.

A mesterképzési szakokat különböző munkarendben, államilag támogatott és költségtérítéses formában is meghirdetik. A jelentkezőket a felsőoktatási intézmények saját szabályzatuk alapján rangsorolják, amely során figyelembe vehetik a korábbi tanulmányi eredményeiket, illetve felvételi vizsgát is tarthatnak.Az egyetemek és főiskolák februárban is indítanak államilag támogatott, valamint költségtérítéses formában is felsőfokú szakképzéseket. Csaknem 30 szakból választhatnak a jelentkezők, akik eddig nem kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Ám olyanok is jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakképzést akarnak szerezni.Természetesen lehet jelentkezni alapképzésekre is, ám ezeket csak költségtérítéses formában hirdetik meg, elsősorban részidős képzésben (esti és levelező tagozat), illetve távoktatásban. Azok számára, akik ilyen képzésekre kívánnak jelentkezni, mintegy 30 szakot ajánlanak fel a felsőoktatási intézmények.

A februárban induló képzésekre korlátlan számú jelentkezést lehet rangsorolva megjelölni.

Újdonság, hogy idén először a felvételi tájékoztatóhoz csomagolva mindenki kap két darab jelentkezési lapot, amely egyébként külön és ingyenesen is beszerezhető még az Educatio Kht. ügyfélszolgálatán, illetve az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságain. Fontos tudni azt, hogy lehetőség van és ajánlott is elektronikusan jelentkezni a meghirdetett képzésekre. Az e-felvételi a

www.felvi.hu

weboldalon érhető el. A felvételi eljárási díja változatlanul 9000 forint, amely három jelentkezés díját foglalja magában.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.