Az emberek kétötöde elégedett a külsejével (30 százaléka az esetek többségében, míg 11 százalékuk szinte mindig). A magyarok további 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével – derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
A kutatásból kiderült: csak minden tizedik honfitársunknak elsődleges a külső a párválasztáskor, ugyanakkor az emberek egyötöde szerint száramzott már előnye vagy hátránya külsejéből karrierje során.
Kutatásunk eredményei szerint az emberek 30 százaléka az esetek többségében elégedett, míg 11 százalékuk szinte mindig elégedett a külsejével. A magyarok 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével. A lakosság 6 százaléka szinte mindig elégedetlen, amikor belenéz a tükörbe, míg 13 százalékuk az esetek többségében érez ugyanígy. A férfiak jóval elégedettebbek a külsejükkel, mint a nők. Az erősebb nem képviselőinek a fele legtöbbször vagy szinte mindig elégedetten méri végig magát, míg a magyar nők közül csak minden harmadik tesz ugyan így.
A válaszadók közel kétharmada a párválasztásnál egyformán fontosnak tartja a belső és külső tulajdonságokat. Az emberek egynegyede (22%-a inkább, 3%-a kizárólag) párválasztásnál a belső tulajdonságokat tartja fontosabbnak, míg minden tizedik magyarnak a külső az elsődleges párválasztásnál (3% szerint kizárólag, 8% szerint inkább). A férfiaknak fontosabb a potenciális választott külseje, mint a nőknek (13 illetve 10 százalék). Emellett a férfiak körében jóval alacsonyabb azok aránya is, akik a belső tulajdonságra helyezik a hangsúlyt, amikor társat választanak (20%-uk vélekedik így, míg a nőknek 28%-a). A kor előrehaladtával csökken a külső jelentősége a párválasztásnál: míg a húszas éveikben járók 16%-a nyilatkozott úgy, hogy a külső számít, addig 70 év felett ez az arány csak 8%.
A kutatás szerint a magyarokra nem jellemző, hogy irigyek lennének mások külsejére. Tíz válaszadóból hárman ismerték el, hogy irigykedtek már közeli rokonukra, ismerősükre. A nők között magasabb az irigykedők aránya, mint a férfiak körében: 36%-uk nyilatkozott így, míg a férfiaknál csak 21%. A budapestiek a leginkább hajlamosak az irigykedésre. Majdnem minden második fővárosi átélte már ezt az érzést. A közeli barátok, ismerősük külseje a vidéki városok lakóit hagyja leginkább hidegen. Közülük csak minden ötödik irigykedett már valaha ismerőse, rokona külsejére.
A magyarok 22 százaléka érezte már úgy, hogy külsejéből előnye vagy hátránya származott szakmai karrierjében. A nők között ez az arány magasabb, 25 százalék.
A külsőnek leginkább Budapesten van szerepe a karrier alakulásában. A budapestiek 31 százaléka számolt be arról, hogy külseje befolyásolta már szakmai pályafutását. A legkevésbé a vidéki városok lakói gondolják így, hiszen közülük csak minden hetedik élt át ilyen élethelyzetet.
Első ránézésre a politikától távol áll a szépség kérdése, azonban éppen a politika világa az – főként, mióta a tömegmédiában zajlik a választási küzdelem – ahol a jó megjelenés kulcs lehet a sikerhez. Az 1960. szeptember 26-ai, 70 millió ember által nézett Nixon-Kennedy vita volt talán az első tanulság mind a megjelenés, mind a nonverbális kommunikáció fontosságát illetően. Richard Nixon ugyanis nyerésre állt a rádióhallgatók körében, míg a kutatások szerint a tv-nézők John F. Kennedy-t preferálták.
Kísérletek igazolták, hogy az emberi idegrendszer és érzékszervek kiválóan alkalmasak az arc felismerésére: a másodperc tizede is elég az arcvonások megjegyzésére. Éppen ezért a képernyőn felvillanó politikus arc is könnyen, gyorsan megítéltetik. Az Egyesült Államokban több évtizede zajló kutatások egyértelmű összefüggést fedeznek fel a megjelenés és a választhatósági potenciál között: az átlagos testarányokkal rendelkező és szimmetrikus arcú jelölteket ítélték meg a legkedvezőbben, ha egyéb információ nem állt rendelekzésre. Azt is kimutatták, hogy kizárólag a politikailag legtudatosabb választók kerülik a külső megjelenés alapján meghozott döntéseket. Régóta vizsgálják, hogy a megjelenés bizonyos összetevői – például a dominancia, a vonzó arc, vagy a babaarcúság – hogyan határozzák meg a választók döntését. Míg azonban a korábbi amerikai kutatásokban a babarcú politikusokat részesítették előnyben, addig ma az a lényeg, hogy az arc hozzáértést sugalljon – állítják a szociálpszichológusok. Brit lapok odáig mentek, hogy a siker érdekében a konzervatívoknak le kellene cserélnie David Cameront vagy a Munkáspártnak Gordon Brownt.
Egy 2007-es román kutatás ellenben arra mutatott rá, hogy a román választók jobban bíznak a csúnya politikusokban. A „csúnyasági listát” Traian Basescu államelnök vezette (14% szerint ő a legkevésbé vonzó), aki ellenben az emberek több mint felének bizalmát élvezte. A legszebbnek Cristian Boureanu liberális képviselőt, valamint a miniszterelnök Calin Popescu Tariceanut találták, de ők álltak a bizalmi lista alján is.
A szemérmesebb hazai közéletben a külső adottságok viszonylag ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Az azonban emlékezetes, hogy 1989 után az SZDSZ és a Fidesz fellépése nemcsak nyelvezetében hozott újat a magyar politikába, hanem a párt jó kiállású, fiatal közszereplői szerethető alternatívát nyújtottak mind az öregedő MSZMP káderekkel, mind az MDF kormány szürke öltönyös politikusaival szemben. A bulvárlapok, internetes portálok szavazásain gyakori helyezettek Selmeczi Gabriella (Fidesz), Dávid Ibolya (MDF), Tüttő Kata (MSZP), Deutsch Tamás (Fidesz), Horváth Csaba (MSZP) vagy Mesterházy Attila (MSZP). A politikusok mint ismert, sokak számára vonzó arcok népszerűségét kihasználva olyan jótékonysági divatbemutatót tartottak 2006-ban, amelyen a kifutón parlamenti képviselők mutatták be a kollekciót.
Egy teljes iparág, a szépségipar épül az emberek bizonytalanságára és arra a vágyára, hogy maguk is bele tudjanak avatkozni saját külsejükbe. Az Egyesült Államokban 2007-ben összesen 11,7 millió szépészeti beavatkozást hajtottak végre 13 milliárd dollárért ami átszámítva közel 2000 milliárd forintot jelent. Ez megfelel egy kisebb ország éves költségvetésének. Nem meglepő módon a beavatkozások döntő többségét (91%) nőkön végezték, míg a férfiak közvetlenül lényegesen kisebb mértékben érintettek. A plasztikai műtétek közül legtöbbet, több mint egymilliárd dollárt fordítottak csak tavaly zsírleszívásra. Közel 1 milliárd dollárért végeztettek has- és arcplasztikát is, ami a második illetve harmadik legtöbb bevételt jelentő operáció típus volt az USA-ban tavaly, míg mellek szépítésére több mint 2,3 milliárd dollárt költöttek.
Itthon a plasztikai műtétek ma még luxuskiadásnak számítanak. Honfitársaink, azonban nemcsak sebészeti beavatkozásra költenek kevesebbet a nyugati fogasztóknál, hanem kozmetikumokra is. Míg az EU-ban átlagosan havonta 4000 forintnak megfelelő értékben költöttek kozmetikai termékekre az állampolgárok, Magyarországon ez az érték alig haladta meg az 1200 forintot 2006-ban.
A médiában egyre nyíltabban esik szó a plasztikai beavatkozásokról. Nemcsak a celebritások műtétei kerülnek képernyőre, de feltűntek olyan valóságshowk is, amelynek központi jelentkezőit plasztikai műtét segítségével változtatják meg. Az egyik első ilyen jellegű műsor az amerikai Fox TV-n futott „Swan” (Hattyú) elnevezéssel, de a Music Television „I want a famous face” (Híres arcot akarok) című műsora és a TV2 „Nagy átalakítás” sorozata is ide tartozik. A csatorna kevésbé provokatív műsort készített, mint a nyugati adók. Nem azt célozta meg, hogy a résztvevők saját kedvtelésükre alakítsák magukat, ugyanis hivatalos célja az volt, hogy a nézők segítségével kiválassza, melyik testi hibától szenvedő emberen segítsen. Az azonban ebből a műsorból is látszik, hogy hazánkban is komoly érdeklődés mutatkozik a plasztikai sebészet iránt, és az egyre szélesebb körben elfogadott.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
