Tehetségmenedzsmet konferencia

A tehetség fogalmára, a tehetségek felfedezésére, megtartására kerestek megoldásokat és válaszokat a szakértők a Tehetségmenedzsment Konferencián október 9-én, a gyorsan változó körülmények között ugyanis az "egyén, a szervezet és a gazdaság versenyképességét határozza meg a tehetség és a tudás" - mondta el az eseményen Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

  • Edupress
"A gyors hal megeszi a lassú halat" - javította a rég ismert mondást a megváltozott körülményekre utalva az államtitkár, aki a rugalmas és gyors reagálást tartja a versenyképesség egyik alapvető alkotóelemének. Ebben a helyzetben a köz- és a magánszféra között egy állandó mozgás áll fenn, a folyamatosan továbbképzett szakértők ugyanis a növekvő tudás és tapasztalat miatt mások számára is kívánatos lehetőségeket jelentenek. "Ez az áramlás, ahol a munkavállalók új kihívásokkal találják szemben magukat, egyrészt természetes és helyes, másrészről viszont a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos, hogy megtartsák a tehetségeket és megakadályozzák az agyelszívás folyamatát" - mondta el Simon Gábor. Hosszútávon ez utóbbiakat a magyar vállalatok vezetői kiemelten kezelik, melynek fényében a vállalati lojalitást segítő eszközök és programok kerültek a konferencia középpontjába.

A DGS Global Research, a Nexon és az Aiesec által rendezett konferencián több mint 20 szervezet képviseltette magát. Az Aiesec elnökhelyettese, Buday Bence előadásában a felsőoktatásra helyezte a hangsúlyt. "Az állásbörzéken a diákokért folytatott harc látszatát keltik a megjelent cégek és vállalatok, melynek hatására a kezdő munkavállalók magas elvárásokkal fordulnak a munkáltatók felé. A színpadiasság helyett viszont a személyességre kellene helyezni a hangsúlyt a frissdiplomásokkal szemben, mely nem pénztőke, sokkal inkább emberi értékek kérdése" - mondta el véleményét az elnökhelyettes. Buday Bence a bolognai rendszerrel bekövetkezett változásokra is kitért referátumában, az alapképzésekkel ugyanis előrébb tolódott a tehetségek kiválasztásának folyamata.

A különböző tehetséggondozó programokról, akciókról számolt be a rendezvényen Havass Miklós, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alelnöke, aki szerint az óvodás-, iskoláskorúak, illetve a felsőoktatás hallgatóinak motiválása mellett a tehetségbarát társadalom kialakítása képezi a tanács fő célkitűzését.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.