A román képviselőház többszöri elnapolás után kedden végre jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ez azt jelenti, hogy a döntés nyomán az eddig kizárólag a magyar állam által finanszírozott intézmény román költségvetési támogatásra is jogosult.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közleményben fejezte ki örömét annak kapcsán, hogy a román képviselőház jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ennek oka elsősorban az, hogy végre megszülethetett Románia első, államilag is elismert magyar egyeteme, mivel mostantól román költségvetési támogatásra is jogosult lesz Nagyvárad neves intézménye.
Nagyváradon, végre "házon belül" államvizsgázhatnak a magyar egyetem diákjai (eddig csak más felsőoktatási intézményekben tehették), az intézmény saját egyetemi oklevelet bocsáthat ki, illetve mesteri képzést is indíthat. Ezen kívül a tanulók nemzetközi ösztöndíjprogramokban is részt vehetnek, az egyetem pedig már európai uniós pénzekre is pályázhat.
A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt, de 4 évnek kellett eltelnie a parlamenti elfogadásig. Az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportja ezúton fejezte ki reményét, hogy nemsokára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is hasonlóan kedvező döntés születik.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációja az erdélyi magyarság közös érdeke volt, az érdem is közös, azt mutatja, hogy az egyébként politikailag nem feltétlenül ugyanazon a platformon álló emberek képesek összefogni a közös erdélyi magyar célok megvalósítása érdekében - mondta szerdán Bukarestben az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László református püspök, a PKE-t működtető Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke korábban többször is segítséget kért tőle ebben az ügyben.
Markó szerint ebben az esetben nem az az érdekes, hogy kinek volt nagyobb az érdeme, szerinte az összefogás gyümölcse az akkreditálásról szóló törvény elfogadása.
Forrás: MTI-OS
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
