Megszületett Románia első, államilag elismert magyar egyeteme

A román képviselőház többszöri elnapolás után kedden végre jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ez azt jelenti, hogy a döntés nyomán az eddig kizárólag a magyar állam által finanszírozott intézmény román költségvetési támogatásra is jogosult.

  • Eduline
Transindex

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közleményben fejezte ki örömét annak kapcsán, hogy a román képviselőház jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ennek oka elsősorban az, hogy végre megszülethetett Románia első, államilag is elismert magyar egyeteme, mivel mostantól román költségvetési támogatásra is jogosult lesz Nagyvárad neves intézménye.

Nagyváradon, végre "házon belül" államvizsgázhatnak a magyar egyetem diákjai (eddig csak más felsőoktatási intézményekben tehették), az intézmény saját egyetemi oklevelet bocsáthat ki, illetve mesteri képzést is indíthat. Ezen kívül a tanulók nemzetközi ösztöndíjprogramokban is részt vehetnek, az egyetem pedig már európai uniós pénzekre is pályázhat.

A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt, de 4 évnek kellett eltelnie a parlamenti elfogadásig. Az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportja ezúton fejezte ki reményét, hogy nemsokára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is hasonlóan kedvező döntés születik.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációja az erdélyi magyarság közös érdeke volt, az érdem is közös, azt mutatja, hogy az egyébként politikailag nem feltétlenül ugyanazon a platformon álló emberek képesek összefogni a közös erdélyi magyar célok megvalósítása érdekében - mondta szerdán Bukarestben az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László református püspök, a PKE-t működtető Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke korábban többször is segítséget kért tőle ebben az ügyben.   

   

Markó szerint ebben az esetben nem az az érdekes, hogy kinek volt nagyobb az érdeme, szerinte az összefogás gyümölcse az akkreditálásról szóló törvény elfogadása.

Forrás: MTI-OS

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.