A román képviselőház többszöri elnapolás után kedden végre jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ez azt jelenti, hogy a döntés nyomán az eddig kizárólag a magyar állam által finanszírozott intézmény román költségvetési támogatásra is jogosult.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közleményben fejezte ki örömét annak kapcsán, hogy a román képviselőház jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ennek oka elsősorban az, hogy végre megszülethetett Románia első, államilag is elismert magyar egyeteme, mivel mostantól román költségvetési támogatásra is jogosult lesz Nagyvárad neves intézménye.
Nagyváradon, végre "házon belül" államvizsgázhatnak a magyar egyetem diákjai (eddig csak más felsőoktatási intézményekben tehették), az intézmény saját egyetemi oklevelet bocsáthat ki, illetve mesteri képzést is indíthat. Ezen kívül a tanulók nemzetközi ösztöndíjprogramokban is részt vehetnek, az egyetem pedig már európai uniós pénzekre is pályázhat.
A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt, de 4 évnek kellett eltelnie a parlamenti elfogadásig. Az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportja ezúton fejezte ki reményét, hogy nemsokára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is hasonlóan kedvező döntés születik.
A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációja az erdélyi magyarság közös érdeke volt, az érdem is közös, azt mutatja, hogy az egyébként politikailag nem feltétlenül ugyanazon a platformon álló emberek képesek összefogni a közös erdélyi magyar célok megvalósítása érdekében - mondta szerdán Bukarestben az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László református püspök, a PKE-t működtető Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke korábban többször is segítséget kért tőle ebben az ügyben.
Markó szerint ebben az esetben nem az az érdekes, hogy kinek volt nagyobb az érdeme, szerinte az összefogás gyümölcse az akkreditálásról szóló törvény elfogadása.Forrás: MTI-OS
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
