Megszületett Románia első, államilag elismert magyar egyeteme

A román képviselőház többszöri elnapolás után kedden végre jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ez azt jelenti, hogy a döntés nyomán az eddig kizárólag a magyar állam által finanszírozott intézmény román költségvetési támogatásra is jogosult.

  • Eduline
Transindex

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) közleményben fejezte ki örömét annak kapcsán, hogy a román képviselőház jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó törvényt. Ennek oka elsősorban az, hogy végre megszülethetett Románia első, államilag is elismert magyar egyeteme, mivel mostantól román költségvetési támogatásra is jogosult lesz Nagyvárad neves intézménye.

Nagyváradon, végre "házon belül" államvizsgázhatnak a magyar egyetem diákjai (eddig csak más felsőoktatási intézményekben tehették), az intézmény saját egyetemi oklevelet bocsáthat ki, illetve mesteri képzést is indíthat. Ezen kívül a tanulók nemzetközi ösztöndíjprogramokban is részt vehetnek, az egyetem pedig már európai uniós pénzekre is pályázhat.

A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minőségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt, de 4 évnek kellett eltelnie a parlamenti elfogadásig. Az IKSZ Nemzetpolitikai Munkacsoportja ezúton fejezte ki reményét, hogy nemsokára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetében is hasonlóan kedvező döntés születik.

A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációja az erdélyi magyarság közös érdeke volt, az érdem is közös, azt mutatja, hogy az egyébként politikailag nem feltétlenül ugyanazon a platformon álló emberek képesek összefogni a közös erdélyi magyar célok megvalósítása érdekében - mondta szerdán Bukarestben az MTI-nek Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Tőkés László református püspök, a PKE-t működtető Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke korábban többször is segítséget kért tőle ebben az ügyben.   

   

Markó szerint ebben az esetben nem az az érdekes, hogy kinek volt nagyobb az érdeme, szerinte az összefogás gyümölcse az akkreditálásról szóló törvény elfogadása.

Forrás: MTI-OS

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.