Fábri István szociológus, az Educatio Kht. vezető elemzője az idei jelentkezési statisztikákat elemezte. A 2004 óta jellemző jelentős létszámcsökkenés Fábri szerint egy átmeneti jelenség, szerinte a statisztikát ábrázoló görbének pár éven belül ellentétes irányt kell vennie, különben igen sötét vízióval kell szembenéznünk - mondta. Az életkorra vonatkozó adatokról szólva tájékozatott, hogy folyamatosan nő a fiatalabb korosztály jelentkezése, az adott évben érettségizettek száma évről-évre magasabb.Ennek több oka van. Az idősebb korosztály egy jelentős része - akik nem jutottak be a felsőoktatásba a 90-es évek elején még jellemző zártabb rendszer miatt-, már a felsőoktatás tagja.
Másrészt a kétszintű rendszer bevezetésével nagyjából eltűntek a felsőoktatás képzési palettájáról azok a lehetőségek, amik az idősebb korosztály számára vonzók lehettek. Ilyen volt többek között a kiegészítő továbbképzés és a diplomás képzés. Ezek megszűnésével, a mesterképzések megjelenését megelőzően nemigen kínálkozott a diplomás jelentkezőknek optimális lehetőség egy újabb végzettség megszerzésére - magyarázta Fábri és hozzátette, szakemberek azt várják, a 2009-ben induló nagy számú mesterképzések elindulásával változik majd ez a tendencia. A jelentkezési adatokból kiderült, hogy az idei nappali, alapképzésre elsőhelyes jelentkezők száma 2006-hoz képest 23, 9 százalékkal csökkent.

A legnagyobb arányban a jelentkezők száma a sporttudományi területen csökkent, ide tavalyhoz képest 43, 7 százalékkal kevesebben jelentkeztek. Jelentősen csökkent továbbá a bölcsészettudomány területén a jelentkezői szám, itt majdnem 20 százalékos volt a csökkenés, kevesebben jelentkeztek az orvosi, informatikai, agrár és természettudományos képzésre is. A tavalyi legnépszerűbb szakok listáján szereplő jogász képzés esetében 30 százalékkal kevesebb volt a jelentkezők száma, valamint a rendkívül nagy népszerűségnek örvendő kommunikáció és médiatudomány szakon is majdnem 30 százalékos volt a jelentkezői visszaesés. Ezek mellett a szabad bölcsészet, ápolás és betegellátás, a történelem, és az anglisztika szakon is jelentős létszámcsökkenés mutatkozott, szabad bölcsészet szakon 56, 8 százalékkal csökkent az érdeklődés. Egyetlen népszerű szakon nőtt az abszolút jelentkezők száma, a műszaki tudományterülethez tartozó gépészmérnök alapszakon.

Miért érdemes továbbtanulni

Kerekes Gábor, az Educatio Kht. ügyvezető igazgatója a felsőfokú végezettség előnyeit részletezte, elmondta, hogy bár a statisztikák szerint a diplomás munkanélküliség 3-4 százalék, ez leginkább azzal magyarázható, hogy bizonyos szakmákban a munkakeresés ideje kitolódott, egyes esetekben az 1-2 éves keresés a jellemző. Kitért rá, hogy Magyarországon a legnagyobb a kereseti előnye a diplomásoknak a középfokú végzettségűekkel szemben egész Európában, hogy a felsőfokú végzettségűek átlagéletkora 20 évvel magasabb az általános iskolát végzettekénél, valamint, hogy a gazdasági fejlődéssel nőtt a diplomás munkahelyek száma, tehát a felsőfokú végzettségűek számának növekedésével nőtt az igény is az ilyen végzettséget igénylő munkahelyek betöltésére, egyre kisebb azonban az igény a betanított munkások iránt - mondta. Kerekes továbbá felhívta a figyelmet a természettudományos végzettségűek számának vészes csökkenésére.
"Az egész Európai Felsőoktatási Térség le van maradva ilyen tekintetben a kínai, vagy még inkább a japán arányokhoz képes, Magyarország azonban még Európán belül is igen rossz helyen áll. Míg például Írországban 100.000 főre a 25 és 34 éves közötti lakosság körében 3022 természettudományos végzettségű munkavállaló jut, addig hazánkban ugyanennyi lakos mindössze 695 ilyen végzettségű természettudóst tud felmutatni. Ez az adat az ország gazdasági versenyképességére nagyon kedvezőtlen hatással bír" – mondta Kerekes.

Nincs szó minőségmenedzsmentről

Fodor István, az Ericsson Magyarország alapító vezérigazgatója, a Felsőoktatási Műhely szerkesztőbizottságának tagja az új felvételi rendszerről szólt először. "Az új felvételi rendszer nem tudta megmérettetni magát olyan paraméterek miatt, mint a jelentkezői létszám és az intézmények kapacitásszámának aránya. A rendszer tehát idén nem szűrt, legfeljebb orientált" - mondta Fodor István. A minőség menedzselésére nem volt alkalmas az idei felvételi, igaz, nem a rendszer miatt - folytatta. A felsőoktatási létszámot illetően elmondta, szabad tudáskapacitásra van szüksége egy országnak ahhoz, hogy gazdasága növekedhessen. Ilyen módon tehát ágazati túlképzésről ugyan beszélhetünk bizonyos esetekben, a felsőoktatás egészét nézve viszont nem létezik túlképzés - mondta arra reagálva, hogy az utóbbi időben rengetegen beszélnek a felsőoktatást jellemző túlképzésről.

A mennyiségi képzésre áttérve Fodor úgy fogalmazott: idén nem történt szűrés, aminek komoly minőségromlás lehet az eredménye. Következményként előre vetítette, például természettudományos képzésben 5-6 év múlva várhatóan nem lesz annyi minőségi kutató, mint ami korábban jellemző volt Magyarországra. Ezt leginkább a közoktatás minőségromlásával magyarázta a szakember, szerinte ugyanis a közoktatásban jellemző érdeklődésvesztés vezetett a jelenlegi helyzethez. A felsőoktatásban az egyik legsürgősebben átgondolandó feladat Fodor szerint a finanszírozás. Azon belül is a fejkvóta alapú támogatási rendszer, ami abban teszi érdekeltté az intézményeket, hogy feltétlenül feltöltsék kapacitásszámukat jelentkezőkkel. "Ez a mostani jelentkezői létszám esetében gyakorlatilag annyit jelent, hogy a felsőoktatásban rendelkezésre álló helyek majdnem megfeleltek az egész felvételi eljárás során jelentkező hallgatók számával, vagyis a pótjelentkezésekkel együtt a jelentkezők mindössze 4 százaléka maradt ki a felsőoktatásból" - mondta. Majd hozzátette: A támogatási rendszer másik veszélye, hogy a felsőoktatásba bekerült hallgatókat nem érdekük kiszűrniük az intézményeknek, tehát az a szelekciós rendszer, amely korábban jellemezte a magyar felsőoktatást, szintén megszűnni látszik”.

(www.edupress.hu)