Kétezer magyar pedagógus, gyógypedagógus válaszolt egy nemzetközi felmérés kérdéseire annak érdekében, hogy a gyenge olvasástól a diszlexiáig terjedő zavarok elkülönítése lehetővé váljék. Az eredmény igen megdöbbentő: a ProRead elnevezésű kutatási program eredménye szerint hazánkban a tanulók 18 százaléka diszlexiásnak nevezhető.
A tanított gyerekek 35 százalékát véli gyengén olvasónak, 18 százalékát pedig diszlexiásnak az a kétezer magyar pedagógus, gyógypedagógus, akik a ProRead elnevezésű kutatási programon belül válaszoltak egy nemzetközi felmérés kérdéseire - emelte ki Csépe Valéria akadémikus, kutatásvezető pszichológus a meglepő eredményt az MTI kérdésére válaszolva. Az uniós kutatási projektben Magyarországon kívül még öt európai ország (Franciaország, Portugália, Németország, Finnország és Hollandia) kutatói végeznek átfogó felmérést annak érdekében, hogy a gyenge olvasástól a diszlexiáig terjedő zavarok elkülönítése lehetővé váljék. A munka egyik meghatározó összetevője annak felmérése, hogy az általános tantervű osztályokban harmadik és hatodik osztályos gyerekeket tanító pedagógusok és a velük együttműködő fejlesztő szakemberek hogyan értékelik a hazai pedagógiai segítő rendszerek elérhetőségét.
"Ezer iskolás gyerek vizsgálata alapján az MTA Pszichológiai Intézetének Fejlődés-pszichofiziológiai Kutatócsoportjával a valódi diszlexiások arányát 2 százalék körülinek találtuk" - közölte Csépe professzor. A diszlexiások vélt és valós arányának eltérése is alátámasztja, mennyire fontos lenne egy megfelelő, standard módszer az olvasási zavar pontos diagnosztizálására. A korszerű, standardizált vizsgálati módszerekkel nem csak az olvasást, de más megismerő funkciókat (pl. emlékezet, figyelem) is felmérhetnének a szakemberek. A gyenge olvasás okaként a magyar pedagógusok 90 százalékban - a többi résztvevő ország oktatóinál jóval nagyobb arányban - a családi hátteret jelölték meg. Ráadásul az itthoni válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, az iskolának semmi hatása nincs arra az állapotra, hogy a gyerekek több mint harmada gyengén olvas. "A valódi diszlexia 75 százalékánál a nyelvi rendszer fejlődésében vannak zavarok, ezért biztonsággal nem lehet ráépíteni olyan összetett jelrendszereket, mint az írás és olvasás" - magyarázza a kutatásvezető. A valódi diszlexia a gyengén olvasók csoportján belül is speciális csoport, a gyerekek 2-5 százaléka mindenütt a világon. Megkülönböztetése fontos, mert más-más kezelést, fejlesztést igényelnek a különböző gyökerű olvasási zavarok. A gyengén olvasók segítésében a megkérdezett magyar pedagógusok azt találták fontosnak, hogy több időt kaphatnak a feladatokra és szóban is felelhetnek írás helyett. A magyarországi eredmények abban is eltérnek a többi öt résztvevő országétól, hogy a válaszadók 60 százaléka szerint soha nem használnak technikai segítséget, vagy nem is áll rendelkezésre - idézi a felmérést Csépe Valéria. A megkérdezett tanárok és fejlesztő pedagógusok elégedetlenek a támogató rendszer hatékonyságával, 81 százalékuk szerint elégtelenek a pénzforrások, 61 százalékuk szerint a gyakorlati eszközök. A legfontosabb azonban, hogy 76 százalékuk úgy véli, túl kevés a gyengén olvasó gyerekekre fordítható munkaideje, mert más, adminisztratív feladatokra kell fordítaniuk. A nemzetközi kutatás összesítése 2009 elejére várható.MTI
76 éves angoltanár, 78 éves gyógypedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
