Ismét minőségdíj a Kodolányi János Főiskolának

Idén másodszor egyedüliként érdemelte ki a Kodolányi az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási Minőségi Díj arany fokozatú elismerő oklevelét, és ezzel már a nyolcadik minőségdíját kapta meg az iskola, amely egyedülálló a felsőoktatási intézmények között.

  • Eduline

A Kodolányi minőségfejlesztés területén végzett munkáját korábban is számtalan díjjal ismerték el, így például egyedülálló teljesítmény, hogy a hazai felsőoktatási intézmények között intézményünk EFQM - Recognised for Excellence Díjjal is rendelkezik, ami a mostani pályázat alapjául is szolgált.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben hirdettette meg először a felsőoktatási minőségi díj pályázatot, amellyel a minőségirányítási rendszert sikeresen alkalmazó felsőoktatási intézmények teljesítményét ismeri el. A pályázat komplex értékelő rendszerében a következő szempontok jelennek meg: vezetés, stratégia, emberi erőforrás menedzsment, partnerkapcsolatok, folyamatok, hallgatói-, oktatói-, általános eredmények, társadalmi hatás. A többszintű értékelés egyik lépcsőjeként júniusban helyszíni látogatást tettek a Minisztérium munkatársai, majd a Felsőoktatási Minőség Díj és Minőségfejlesztési Bizottság javaslata alapján Hiller István oktatási és kulturális miniszter döntötte el, hogy 2008-ban mely intézményeket díjazzák.

„Ha lenne felsőoktatási Guiness rekord könyv, akkor a Kodolányi több fejezetbe is bekerülne.” – ezekkel a szavakkal nyitotta beszédét Dr. Agg Géza a Kodolányi évnyitóján, Székesfehérváron. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri tanácsadója, műszaki felsőoktatási referense hangsúlyozta, hogy a Kodolányi 2000. óta minden évben hazai vagy nemzetközi minőségdíjakra pályázik sikeresen, az elnyert 8 minőségdíj példaértékű és egyedülálló teljesítmény Magyarország felsőoktatásában.

A főiskolák és a nem állami felsőoktatási intézmények között a most másodszor elnyert arany fokozatú elismerő oklevél az első helyre pozicionálja a főiskolát. Ezzel egyébként azt a közvélekedést is sikerült megcáfolnia az intézménynek, amely szerint csak az állami felsőoktatásban lehet kimagasló eredményeket elérni, és csak az ott ér valamit a diploma. A Kodolányi pontosan a nyugati modell működését igazolja, ahol a magániskolák számítanak az elit-intézmények körébe, pontosan azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a tandíjakból befolyt pénz kiegyensúlyozott költségvetést biztosít, így mindenfajta oktatási ellátást és szolgáltatást könnyebb a hallgatók igényeihez igazítani.

Dr. h.c. Szabó Péter Phd., a Kodolányi rektora szerint az elismerés erőt ad az újabb célok eléréséhez. Mindemellett ismertséget külföldön és belföldön egyaránt, mely már az idei felvételi eredményekben is tükröződik: a 2008/2009-es tanévben 2191 tanuló kezdi meg tanulmányait a napokban, köszönhetően a kiemelkedő pótfelvételinek – 541 hallgató jutott be a főiskolára a tavalyi 478 fővel szemben -, ami 20%-os növekedést jelent. A Kodolányi a jövőben is fontosnak tartja, hogy a hallgatói és oktatói visszajelzések alapján folyamatosan értékelje szolgáltatásait és célja, hogy az eddig elért eredményeket felhasználva, szolgáltatásait továbbfejlesztve növelje hallgatóinak elégedettségét

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.