Száll egy pofon a szélben, csak még nem tudom mikor csattan - mondta idén márciusban, a jelentkezési statisztikák ismerete előtt Kuna Tibor, a Young & Partners vezető tanácsadója. Az EduPress-nek most úgy fogalmazott, az első pofon elcsattant, és megbukott az első intézmény.
2006-ban a Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencián Kuna Tibor, a felsőoktatási kommunikáció szakértője
egy nagy vihart kavart előadásában
vázolta, hogy az új jogszabályi környezet miatt a felsőoktatási intézmények lépéskényszerbe kerültek, és azonnal hozzá kell kezdeniük egy pr-alapú kommunikációs stratégia kialakításához. Azt jósolta, ha ezt nem teszik, akkor a nagyon közeli jövőben intézmények megszűnése, elhalálozása következik be. Úgy véli, most már a felsőoktatásban sem elég jónak lenni, annak is kell látszani, különben a jelentkezők másik intézményt választanak. Ezen pedig sok múlik, hiszen ha nincs hallgató, az egyetem nem kap pénzt, ha pedig nem érkezik az állami támogatás, meg is szűnhet, vagy integrálódhat.
"Az látható volt, hogy néhány intézmény meghallotta vészharangok hangját és kommunikáció- és marketingfejlesztéssel sikerült a jelentkezők számát szinten tartani, esetlegesen növelni. Azonban sok főiskola, egyetem ölbe tett kézzel várta a semmittevés következményét. Ma ott tartunk, hogy térdre esett az első áldozat. A Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni területi intézetében nincs elég hallgató, úgy indulhat csak újabb évfolyam, hogy a megyei és a városi önkormányzat összesen 43 millió forintot ad az intézmény számára. Ez egyértelműen a bukást jelenti” - mondta el Kuna, aki szerint még több kisebb intézet, vagy főiskola következhet a sorban. A szakember adatokkal alátámasztotta, az intézmény legutóbb 411 főben határozta meg kapacitás számát, de csak 166-an jelentkeztek, akik közül összesen 62 fő nyert felvételt, és ezen a pótfelvételi sem fog sokat módosítani. 2001-ben még 643 jelentkezőből 322-őt vettek fel, ez a szám az évek során fokozatosan csökkent.
"A támogatás kapcsán az intézmény megmentéséről, példaértékű cselekedetről beszélnek, holott erről szó sincs" - fogalmazott. "Az önkormányzatoknak nem dolga fenntartani egy állami intézményt. Ha az önmagában nem képes odavonzzani a hallgatókat, akkor nincs létjogosultsága. Két dolgot tehet: vagy fejleszti a termékét, vagyis módosít a képzési kínálatán, vagy változtat a kommunikáción, >>eladja magát<<. Itt egyiket sem választották, így az önkormányzatok pénze segíti majd a további vergődést. Ettől még több hallgató jövőre sem fog odamenni" - hangzott a jóslat. "Félreértés ne essék, nem az önkormányzatok a hibásak, ők szeretnék, ha maradna felsőoktatási intézmény a megyében, azonban a városi és megyei dotáció nem megoldás. Sajnálom az esetet, mert a salgótarjáni képzésnek volt híre, keresett és elfogadott volt, de erre alapozni ma már nem elég. A jogszabályi módosítások piaci körülmények közé terelték a felsőoktatást, és erre a salgótarjáni intézet nem reagált".
Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben mi várható a szakember elmondta, "láthatóan azok az intézmények, melyek talpraesett managmenttel vannak megáldva, felismerték a professzionális kommunikáció igényét, és tettek is érte. Sokan még mindig mozdulatlanok, a salgótarjánihoz hasonló esetek egyre sűrűbben fordulnak majd elő. Vannak azért pozitív példák, az egyik ilyen, hogy a versenyszférát megszégyenítő alaposságú pr tendert írt ki a Debreceni Egyetem, láthatóan abból a felismerésből, hogy a professzionális oktatást, professzionális kommunikációnak kell támogatnia".
(
)
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
