2006-ban a Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencián Kuna Tibor, a felsőoktatási kommunikáció szakértője
egy nagy vihart kavart előadásában
vázolta, hogy az új jogszabályi környezet miatt a felsőoktatási intézmények lépéskényszerbe kerültek, és azonnal hozzá kell kezdeniük egy pr-alapú kommunikációs stratégia kialakításához. Azt jósolta, ha ezt nem teszik, akkor a nagyon közeli jövőben intézmények megszűnése, elhalálozása következik be. Úgy véli, most már a felsőoktatásban sem elég jónak lenni, annak is kell látszani, különben a jelentkezők másik intézményt választanak. Ezen pedig sok múlik, hiszen ha nincs hallgató, az egyetem nem kap pénzt, ha pedig nem érkezik az állami támogatás, meg is szűnhet, vagy integrálódhat.
"Az látható volt, hogy néhány intézmény meghallotta vészharangok hangját és kommunikáció- és marketingfejlesztéssel sikerült a jelentkezők számát szinten tartani, esetlegesen növelni. Azonban sok főiskola, egyetem ölbe tett kézzel várta a semmittevés következményét. Ma ott tartunk, hogy térdre esett az első áldozat. A Budapesti Gazdasági Főiskola salgótarjáni területi intézetében nincs elég hallgató, úgy indulhat csak újabb évfolyam, hogy a megyei és a városi önkormányzat összesen 43 millió forintot ad az intézmény számára. Ez egyértelműen a bukást jelenti” - mondta el Kuna, aki szerint még több kisebb intézet, vagy főiskola következhet a sorban. A szakember adatokkal alátámasztotta, az intézmény legutóbb 411 főben határozta meg kapacitás számát, de csak 166-an jelentkeztek, akik közül összesen 62 fő nyert felvételt, és ezen a pótfelvételi sem fog sokat módosítani. 2001-ben még 643 jelentkezőből 322-őt vettek fel, ez a szám az évek során fokozatosan csökkent.
"A támogatás kapcsán az intézmény megmentéséről, példaértékű cselekedetről beszélnek, holott erről szó sincs" - fogalmazott. "Az önkormányzatoknak nem dolga fenntartani egy állami intézményt. Ha az önmagában nem képes odavonzzani a hallgatókat, akkor nincs létjogosultsága. Két dolgot tehet: vagy fejleszti a termékét, vagyis módosít a képzési kínálatán, vagy változtat a kommunikáción, >>eladja magát<<. Itt egyiket sem választották, így az önkormányzatok pénze segíti majd a további vergődést. Ettől még több hallgató jövőre sem fog odamenni" - hangzott a jóslat. "Félreértés ne essék, nem az önkormányzatok a hibásak, ők szeretnék, ha maradna felsőoktatási intézmény a megyében, azonban a városi és megyei dotáció nem megoldás. Sajnálom az esetet, mert a salgótarjáni képzésnek volt híre, keresett és elfogadott volt, de erre alapozni ma már nem elég. A jogszabályi módosítások piaci körülmények közé terelték a felsőoktatást, és erre a salgótarjáni intézet nem reagált".
Arra a kérdésre, hogy vajon a jövőben mi várható a szakember elmondta, "láthatóan azok az intézmények, melyek talpraesett managmenttel vannak megáldva, felismerték a professzionális kommunikáció igényét, és tettek is érte. Sokan még mindig mozdulatlanok, a salgótarjánihoz hasonló esetek egyre sűrűbben fordulnak majd elő. Vannak azért pozitív példák, az egyik ilyen, hogy a versenyszférát megszégyenítő alaposságú pr tendert írt ki a Debreceni Egyetem, láthatóan abból a felismerésből, hogy a professzionális oktatást, professzionális kommunikációnak kell támogatnia".
(
www.edupress.hu
)
