Vita: Pro és kontra a tandíjról

A felsőoktatási reform egyik legfontosabb és mostanában legtöbbet emlegetett elemével, a képzési hozzájárulással kapcsolatosan fejti ki álláspontját Magyar Bálint és Pokorni Zoltán március 4-én a Közgázon. A volt oktatási miniszterek a jelenlévők kérdéseire helyben válaszolnak.

  • Edupress

A népszavazás előtt minden valószínűséggel az utolsó éles vitára készül Magyar Bálint és Pokorni Zoltán. A legnagyobb ellenzéki párt oktatási szakembere és a kormány fejlesztéspolitikai államtitkára újságírók, hallgatók és érdeklődők előtt mutatja be a képzési hozzájárulással, másik nevén a tandíjjal kapcsolatos érveit.

Februárban mindkét párt országos kampányba kezdett a népszavazási kérdésekkel kapcsolatosan. Magyar Bálint körútra indult, melynek keretében egyetemi helyszíneken sajtónyilvános vitákon vett részt. A rendezvényeken újságírók és hallgatók előtt elmondta, hogy a tandíjjal a hallgatók nem járnak rosszul, hiszen az összeg az intézménynél marad, és annak felét ösztöndíjakra kell fordítani. Hangsúlyozta, hogy aki jól tanul, tandíjmentes lehet, vagy magas ösztöndíjat kaphat. Aki pedig gyengén tanul, fizet, így finanszírozza a jól tanuló ösztöndíját.

Az államtitkár úgy fogalmaz, hogy a képzési hozzájárulás fizetése egyfajta személyes felelősségvállalás, befektetés, amelyből a végezettek később profitálhatnak, kétszer, két és félszer magasabb fizetést, és élettartamuk is 16 évvel magasabb lesz.

A Fidesz politikusa ezzel szemben azt mondja, nem elegáns a választások előtt megígérni, hogy nem lesz tandíj, sőt egy ingyen diplomát ígérni mindenkinek, majd utána bevezetni a tandíjat. Felhívta a figyelmet, 14 évvel ezelőtt valóban úgy gondolta a Fidesz, hogy a felsőoktatásban a diákok köre tandíjjal bővíthető, ha az differenciált, szakonként és diákonként különböző, természetesen emellett ott volt a diákhitel lehetősége.

Elmondása szerint a Bokros-csomag okozta "megrázkódtatás" gondolkoztatta el először a Fideszt, hogy szabad-e ilyen feszültséggel terhelni a felsőoktatást, és a 94-98-as kormányzati ciklusban alaposan megvizsgálva a helyzetet, az elérendő célokat úgy döntöttek, nem szükséges ezzel az eszközzel élni.

A tandíjvita időpontja: március 4. 16.00A tandíjvita helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem, földszint IV. előadó (IX. kerület, Budapest, Fővám tér 8.)

A vita nyilvános, helyfoglalás érkezési sorrendben.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu