Vita: Pro és kontra a tandíjról

A felsőoktatási reform egyik legfontosabb és mostanában legtöbbet emlegetett elemével, a képzési hozzájárulással kapcsolatosan fejti ki álláspontját Magyar Bálint és Pokorni Zoltán március 4-én a Közgázon. A volt oktatási miniszterek a jelenlévők kérdéseire helyben válaszolnak.

  • Edupress

A népszavazás előtt minden valószínűséggel az utolsó éles vitára készül Magyar Bálint és Pokorni Zoltán. A legnagyobb ellenzéki párt oktatási szakembere és a kormány fejlesztéspolitikai államtitkára újságírók, hallgatók és érdeklődők előtt mutatja be a képzési hozzájárulással, másik nevén a tandíjjal kapcsolatos érveit.

Februárban mindkét párt országos kampányba kezdett a népszavazási kérdésekkel kapcsolatosan. Magyar Bálint körútra indult, melynek keretében egyetemi helyszíneken sajtónyilvános vitákon vett részt. A rendezvényeken újságírók és hallgatók előtt elmondta, hogy a tandíjjal a hallgatók nem járnak rosszul, hiszen az összeg az intézménynél marad, és annak felét ösztöndíjakra kell fordítani. Hangsúlyozta, hogy aki jól tanul, tandíjmentes lehet, vagy magas ösztöndíjat kaphat. Aki pedig gyengén tanul, fizet, így finanszírozza a jól tanuló ösztöndíját.

Az államtitkár úgy fogalmaz, hogy a képzési hozzájárulás fizetése egyfajta személyes felelősségvállalás, befektetés, amelyből a végezettek később profitálhatnak, kétszer, két és félszer magasabb fizetést, és élettartamuk is 16 évvel magasabb lesz.

A Fidesz politikusa ezzel szemben azt mondja, nem elegáns a választások előtt megígérni, hogy nem lesz tandíj, sőt egy ingyen diplomát ígérni mindenkinek, majd utána bevezetni a tandíjat. Felhívta a figyelmet, 14 évvel ezelőtt valóban úgy gondolta a Fidesz, hogy a felsőoktatásban a diákok köre tandíjjal bővíthető, ha az differenciált, szakonként és diákonként különböző, természetesen emellett ott volt a diákhitel lehetősége.

Elmondása szerint a Bokros-csomag okozta "megrázkódtatás" gondolkoztatta el először a Fideszt, hogy szabad-e ilyen feszültséggel terhelni a felsőoktatást, és a 94-98-as kormányzati ciklusban alaposan megvizsgálva a helyzetet, az elérendő célokat úgy döntöttek, nem szükséges ezzel az eszközzel élni.

A tandíjvita időpontja: március 4. 16.00A tandíjvita helyszíne: Budapesti Corvinus Egyetem, földszint IV. előadó (IX. kerület, Budapest, Fővám tér 8.)

A vita nyilvános, helyfoglalás érkezési sorrendben.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.