Szegeden látható a Vasarely életmű legjava

Victor Vasarely a XX. századi képzőművészet történetének legismertebb magyar gyökerű alkotója. Magyarként, de Franciaországban alkotott nemzetközi szinten is maradandót, értéket.

  • Eduline
Victor Vasarely, vagyis Vásárhelyi Győző Pécsett született 1908-ban. Ifjú művészpalántaként Budapesten tanult, majd 1930-ban Párizsban telepedett le, és haláláig, 1997-ig Franciaországban élt. Festészeti munkássága a negyvenes évek közepén kezdődött. Művészeti kutató tevékenysége során éppúgy figyelt a természet formáira, mint az épített környezet konstruktív elemeire vagy a párizsi metró megállóinak hajszálerekkel finoman szabdalt csempéire. 

Óriási jelentőségű, hogy a Móra-múzeum február 15-én nyitott tárlatán valóban Vasarely főművei láthatóak:

A Szépművészeti Múzeum Vasarely-gyűjteményéből 9 alkotás. Olajképek, kollázsok, melyek összértéke 155 millió Ft. A Szépművészetiből kölcsönzött legértékesebb mű az 1974-ben megalkotott Quirar című kollázs, amelynek ára szerény becslések szerint is meghaladja a 30 millió forintot.A pécsi múzeum Vasarely-gyűjteményéből összesen 31 db alkotás került a közönség elé. Ezek között 8 csodás, hatalmas méretű gyapjú szőnyeg.A legnagyobb mérete 275x275 centiméter. A kiállításon látható Victor Vasarely talán legismertebb, legnépszerűbb alkotása, az 1970-ben készített Cheyt-Pyr című akryl-vászon, mely mű aukciós értéke önmagában elérheti a 150-200 millió Ft-ot. Szerepel a tárlaton a Csepei-gyűjtemény 3 darabja; a világűrt is megjárt Világűr című szerigráfia, a mester 1945-ben készített Önarcképe, illetve a fia, Yvaral Vasarely festőművész alkotása apjáról.

(Forrás: http://www.mfm.u-szeged.hu/index.php?id=idoszakikiallitas-vasarely)
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.