Gyurcsány és Orbán beszédíróitól tanulhatunk

Kik írják Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor és más közéleti szereplők beszédeit? Hogyan születnek a politikai üzenetek a "három gyerek, három szoba négy kerék"-től az öszödi beszédig? Politikusok és polgármesterek beszédírói, nyelvészek, a jelenlegi kormányszóvivő és a korábbi kulturális miniszter is katedrára állnak, hogy a közéleti beszédírás mesterségét oktassák a Magyar Író Akadémián.

  • Edupress

Talán nem is sejtjük, milyen tudatos, jól felépítetett csapatmunka eredménye egy-egy elhíresült politikai beszéd vagy szlogen megszületése. A köztudatban sem az él, hogy a beszédírás egy létező szakma lenne, annak ellenére, hogy élete során mindenkinek kell nagyobb közösség előtt beszédet mondania - mondják a beszédíró kurzus szervezői a Magyar Író Akadémián.

Amerikai szakemberek felmérései bebizonyították, hogy a vezetői munka 65-70 százalékban kommunikáció. Nincs ez másképpen a hétköznapokban sem, hiszen legtöbb ember gyakran kerül olyan szituációkba, amikor nagyobb közösség előtt kell beszélnie. Míg nagyobb cégek esetében a kommunikációs osztály munkatársai készítik elő a beszédeket a cégvezetők számára, addig a kisebb vállalkozások esetében ez a feladat a vezetőre hárul. A felsőoktatás kommunikációs képzéseiből azonban mind a mai napig hiányzik a beszédírás oktatása, így a kommunikációs szakemberek többnyire saját tapasztalataik, illetve minták alapján sajátítják el ezt a mesterséget.

A szépíró mesterkurzusairól ismertté vált Magyar Író Akadémia olyan államilag elismert felnőttképzést indít márciustól, amely célul tűzte ki, hogy hallgatóit professzionális beszédírókká képezi. A kommunikációs terület iránt érdeklődők azonban számos más induló kurzust is találhatnak a www.iroakademia.hu oldalán, melyek közül legizgalmasabbnak tűnnek a minőségi bulvár-, a dalszövegíró- és a bestselleríró mesterkurzusok.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu