A villamosenergia-rendszer mint füstös erőművek, távvezetékek és zúgó transzformátorok élnek képzeletünkben. Az energiaárak emelkedése, az ellátásbiztonság kérdése, a környezeti problémák megjelenése és a klímaváltozás napi témává emelte az energetikát. A féktelenül növekedő energiaigények maradéktalan kielégítése mellett megjelentek azok az igények és lehetőségek, amelyek a termelés, a hálózat és a fogyasztók együttműködését teremtik meg abból a célból, hogy növekedjen az ellátási biztonság, csökkenjen a káros anyag kibocsátás, és ésszerűbben történjen a felhasználás.
Az Európai Unió mindezt az Intelligent Energy Europe programban kívánja előmozdítani. A konferencia egyrészről a gazdasági és műszaki trendeket igyekezett bemutatni, másrészről azt vizsgálta, hogy mi az, amit a közeljövőben Magyarországon is kell/lehet/tudunk tenni a fenti célok eléréséért.
A szimpózium megnyitóján Dr. Gáti József, a BMF kancellárja köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében elmondta: az idei Magyar Tudomány Ünnepe a "Tudomány iskolája" címet viseli, vagyis a rendezvénysorozat célja, hogy népszerűsítse a tudomány és a kutatómunka jelentőségét hazánkban, bemutassa a magyar tudományos kutatások eredményeit, mindenki számára közérthetővé tegye a tudomány és a kutatás jelentőségét az oktatásban, valamint az oktatás jelentőségét a tudományban és a kutatásban. A kancellár a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy ez a tanácskozás folytatása a tavalyi Magyar Tudomány Ünnepe konferenciasorozat keretében tartott "Smart Grid Hungary" szemináriumnak.
A konferencia előadói hazai felsőoktatási intézményektől, kutató intézetekből, a villamosenergia-rendszert irányító cégektől, áramszolgáltatóktól, minisztériumokból, önkormányzatoktól és zöld szervezetektől érkeztek. A tanácskozáson megjelentek az esemény támogatói, az ELMŰ és az IEEE Hungary Section képviselői is. Nemes Csaba a KvVM osztályvezetője Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter nevében üdvözölte a konferenciát és hívta fel a figyelmet a klímaváltozás kérdéseire. Az ELMÜ nevében Konrad Mussenbrock adott rövid áttekintést a hálózatfejlesztési trendekről.
Az első szekció levezető elnöke Temesvári Zsolt, a BMF KVK dékánhelyettese volt. Kádár Péter a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet (KVK VEI) tanára felvezető előadásában rámutatott, hogy az intelligencia a magas szintű hálózat irányításban már évtizedek óta jelen van, és most jutottunk el oda, hogy a háztartásokba is egyre intelligensebb fogyasztói készülékek érkeznek, melyek jól együtt tud(ná)nak működni a rendszerirányítással.
A jelenlegi villamosenergia-rendszer irányítást Veréb Tamás, a MAVIR munkatársa mutatta be. Grabner Péter, az Magyar Energiahivatal osztályvezetője a háztartási léptékű termelés és szabályozott fogyasztás jogi kereteiről tartott előadást. Ebből kitűnt, hogy lassan kialakul a kisléptékű termelés jogi rendszere. Drucker György, az Ex Libris Consulting Kft. szakértője a világ villamoshálózat építési trendjeit ismertette.
A korszerű technológiai lehetőségek alkalmazásakor felmerül, hogy egyáltalán lehet-e gazdaságos az intelligens hálózat? Fucskó József, Magyar Környezetgazdasági Központ vezetője részletesen ismertette a kérdés vizsgálatakor alkalmazható gazdasági szempontokat. A szekciót a világ ezirányú K+F trendjenek ismertetésével zárta Krómer István, a Villamosenergia Ipari Kutató Intézet igazgatója, a BMF professzora.
A szünet utáni szekciót Orosz János, a BMF KVK VEI igazgatója vezette le. A mai háztartásokban is fellelhető, intelligenssé tehető háztartási készülékekkel való kommunikációról Bessenyei Tamás, a Power Consult Kft. szakértője számolt be. Bemutatott egy GVOP-s pályázati forrásból fejlesztett, a háztartások és egy távolabbi központ között GPRS-kapcsolaton keresztül kommunikáló eszközt is, amely alapja lehet az intelligens fogyasztói hálózat kialakításának is. Arra a kérdésre, hogy lehet-e széndioxid és atomenergia nélkül a jelenlegi energiaellátási gyakorlatot folytatni, egyelőre az atomerőművek gázturbinás erőművekre történő lecserélését és az energiahatékonyság növelését javasolja Domina Kristóf az Energiaklub divízióvezetője.
Színes előadást hallhattunk a megújuló szélenergiával történő hidrogén előállításról és ennek közlekedési felhasználásról Molnár Lászlótól, a Quantum Energy Kft. igazgatójától. Morva György a Villamosenergetikai Intézet tanára a korszerű Smart metering eljárásokat mutatta be. A konferencia igyekezett kilépni a pusztán tudományos berkekből. Dely László, az ETE Települési Energiagazdálkodási Szakosztály vezetője "Az önkormányzatok és a lakosság viszonya az energiaellátáshoz" című előadásban a közösségi energia felhasználók hozzáállásáról tartott egy igen érdekes energiagazdálkodási előadást. Nagy József, a bükkaranyosi Nagy-Ferenczi Kft. vezetője egy 93 ezer fős kistérség nevében ismertette az energiatermelő vidék koncepcióját a "Magyar VIRtuális mikrohálózatok mérlegköri KlAszterének fejlesztése (MAVIRKA)" című előadásában. A sort Popovics Attila, ETE Települési Energiagazdálkodási Szakosztály vezetőségi tagja zárta a decentralizált megújuló alapú villamos energiatermelés hazai helyzetének és feladatainak bemutatásával.
Kádár Péter úgy összegezte az elhangzottakat, hogy gyakorlatilag minden technológiai feltétel adott ahhoz, hogy a jelenlegi energetikai problémák enyhítésére intelligens fogyasztói válaszok szülessenek. Ezek bevezetésére alighanem várni kell még, de a BMF partner ezen technikák fejlesztésében és alkalmazásban.
A főiskola nevében Fodor János, BMF tudományos rektorhelyettese azt emelte ki, hogy a konferencián elhangzottak is példázzák, hogy a BMF-en képzett hallgatókra továbbra is nagy lesz a kereslet, többek között energetikai és önkormányzati vonalon is.
Az elhangzott előadások
itt
olvashatók.
(
www.edupress.hu
)
